Zalabai Zsigmond (szerk.): Eperjes, Eperjes, te tünde, te régi. Vers- és képkoszorú a hetvenöt éves Zeman László tiszteletére (Somorja, 2003)

Kerényi Frigyes

Úti tárcámból

Tengeren

Hová szakadtál, völgyi repkedő,

Meleg fészkedből a Kárpát alatt? Hullám felett, háborgó tengeren.

Vad éji szél ragadja szárnyadat.

S hová pihenni meghajtod fejed ...

Csak száraz árboc az, zöld ág helyett.

Lombsátorokban puha dal terem;

Legyen dalom keményebb, hangosabb! Ha a szelekkel itt viaskodik,

Tán hogy erőre, hatalomra kap.

Felhő közé borúi az énekes,

Ki villámontó zengeményt keres.

Friss harci ének illik a magyarhoz!

Zengjen buján a heverő olasz:

Fény- s illatoktól mámoros hazában,

Dicső apák dőlt omladéka az.

Ki új időn új hírnevet akar - Friss indulót harsogtat a magyar!

S zúgják maiglan e habok a szent Hat ezredéves régi éneket,

32