Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Vančoné Kremmer Ildikó: A beszédészlelés és a beszédértés fejlődésének vizsgálata tizenegy éves kortól tizennyolc éves korig
72 Vančoné Kreinmer Ildikó A mese elhangzása után a vizsgálati alanyoknak tíz, a megértést ellenőrző kérdésre kellett válaszolniuk. A mese elhangzása után feltett kérdések: 1. Mit főztek a kutyák? 2. Miért küldtek a macskát? 3. Miért akartak a kutyák tejfölt tenni az ételbe? 4. Hol vásárolt a macska tejfölt? 5. Miért ette meg a macska a tejfölt? 6. Mit mondott a kutyáknak, miért nincs tejföl? 7. Miért hazudott a macska? 8. Honnan tudták a kutyák, hogy hazudott a macska? 9. Hová szaladt a macska a kutyák elől? 10. Miért sütöttek-főztek a kutyák? A szövegértés eredményei azt mutatják, hogy minden csoport elmaradást mutat az életkori lag elvárt teljesítményhez képest. Szignifikánsan gyöngébb eredményt az egyes csoportok átlageredményei között a szlovák iskolába járó csoport ért el. A többi csoportnak a szövegértésben elért átlagai egymáshoz hasonlóak, szignifikáns különbség nincs közöttük. A hibás válaszok szórása4 is nagyobb az egyes csoportokon belül, még a legjobb csoportoké is 100%-60%. de három csoportnál ez I ()()%—50%, a szlovák iskolába járó csoport esetében pedig l00%-20%. A szövegértés (GMPI2) átlagai az egyes csoportoknál 1. csoport:párkányi Ml tanulók:86,3% szórás: 100-60% 2. csoport:pozsonyi Ml diákok:83.5% szórás: 100-50% 3. csoport:füleki Ml tanulók:84,8% szórás: 100-50% 4. csoport:komáromi Ml tanulók:81,1% szórás: 100-50% 5. csoport:kassai Ml tanulók:87,9% szórás: 100-60% 6. csoport:párkányi SZÍ tanulók:73,1% szórás: 100-20% 7. csoport:esztergomi kontrollcsoport:84,4% szórás: 100-60% 2.2. Az I. felmérés eredményeinek összefoglalása. A szövegértés átlagai minden csoportnál elmaradást mutatnak az elvárt értékekhez képest. Annak ellenére, hogy a csoportok mondatértése jó volt (a mondatértés vizsgálatára 1. Vančonb 2001), az átlagosan jónak mondható mondatértés nem eredményezett automatikusan jó szövegértést is, ami alátámasztja azt az állítást, hogy a mondat- és szövegértés feldolgozása a dekódolási folyamatban eltérő szinteken zajlik. A szövegértésnél szükséges a részletek és azon túl az összefüggések jó megértése is. Fokozottabban szükség van az asszociációs szint működésére, vagyis a más meglévő ismeretek aktivizálására, a feldolgozási folyamatba történő beépítésére, valamint a logikai összefüggések felismerésére. A hibás válaszok elemzéséből kiderült, hogy a legtöbb problémát a logikai összefüggések felismerése okozta. A beszédmegértés működhet hibátlanul a mondatok dekódolásakor és a szövegértés mégis hibás lehet. A vizsgálatban részt vett 193 gyermek nagyobb részének tizenegy-tizenkét évesen nehézséget okozott a szöveg értését ellenőrző tíz kérdés megválaszolása. A szövegértésben a magyar iskolába járó kétnyelvű gyerekek és az egynyelvű gyerekek között sem előny, sem hátrány nem mutatkozott. Szignifikánsan gyöngébben teljesítettek a szlovák iskolába gyermekek. Gyöngébb teljesítményük abból adódhat, hogy az általuk használt két nyelv fejlődése nem párhuzamosan halad egymás mellett, hiszen a szlovák nyelv fejlődése az iskolai oktatás hatására sokkal erőteljesebb, mint a csak „konyhanyelvi” szinten használt magyar nyelvé. A szövegértés vizsgálata nem várt mértékű hiányosságokat tárt fel a vizsgálatban részt vett gyermekeknél, de e hiányosságok nem voltak különböző mértékűek az egynyelvű és a magyar domináns kétnyelvű gyerekeknél. Súlyosabb hiányosságokat mutatnak a szövegértésben a szlovák tanítási nyelvű iskolába járó gyerekek. A kutatás nyújtotta adatok egyértel-
