Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Bíró Ferenc: Prágai magyar fiatalok nyelvhasználata a világhálón
56 Bíró Ferenc vákiából érkezők számára bevezették a tandíj-kötelezettséget. Az 1998. és 1999. évben mindössze 10-10 gólyánk volt felavatva. Azóta a létszám növekszik a Csehország és Szlovákia között létrejött oktatási egyezménynek és a tandíj eltörlésének köszönhetően. Az AED rendszeresen szervez kulturális összejöveteleket. Ezek közül a legnépszerűbb az egész hétvégére kiterjedő márciusi zenés rendezvény, amelyen több szlovákiai magyar diákklub is részt vesz. A klub életének szerves részét képezi az őszi és a tavaszi focibajnokság (RÍMET) és az asztalitenisz-bajnokság. Kötetlen beszélgetésre, kikapcsolódásra hetente összegyűlnek a klub legaktívabb tagjai. 1994 óta. KNEDLI néven, rendszertelenül megjelenő lapja is van a diákkörnek. Két évig működött az újjászerveződött néptánccsoport, a MOLDVA, mely méltó követője lett az 1970-es években híressé vált NYITNIKEK-nek. Öt alkalommal rendezték meg a magyar egyetemisták részére az augusztusi Kovácspataki Diáktábort. Egy Prágában tanuló magyar diák számára az első számú hely, ahol jó társaságban szórakozhat és hasznos információkhoz juthat, az Ady Endre Diákkör.” (http://www.aed.cz/tort/index.htm) Az utóbbi évtizedben önmaguk számára eredményesen felhasználják az elektromos kapcsolattartás lehetőségeit. Saját hivatalos honlapot hoztak létre, és tagjaikat közös címükre, az ún. konferenciájukra („aed konferencia" <aed@popelka.ms.inff.cuni.cz>) küldött magyar nyelvű írásaikkal juttatják fontos, őket érdeklő információkhoz. A nyelvi kommunikáció tényezőire való tekintettel tehát azt mondhatjuk, hogy ezek a magyar nyelvű megnyilatkozások olyan írott szövegek, leginkább a hagyományos levelekre hasonlító irományok, amelyek mindegyikének egyetlen személy az írója, de nem egyetlen személyhez szólnak (általában). hanem az AED-konferenciára feliratkozott (illetőleg azt olvasó) magyar anyanyelvű csehországi, többségében fiatal értelmiségiek (egyetemisták, illetőleg a felsőoktatási tanulmányaikat a közelmúltban befejezett személyek) csoportjához. Életkorukat tekintve tehát zömmel húszon- és harmincéves fiatalokhoz. Iskolai végzettségük szerint megközelítően azonos szinten állnak, kapcsolatukat az egyenrangúság jellemzi. A levelek írói között lényegesen több a férfi, mint a nő. Témáik sora rendkívül változatos, központi kérdéseik: az ő lazább, szorosabb közösségi életük, a velük kapcsolatos események, kulturális-oktatásiművészeti programjaik, az utazási igényeik és lehetőségeik, pénzügyi akcióik, személyes és közösségi jellegű történéseik stb.. stb. A tematikának megfelelően igen eltérőek a kommunikációik funkciói is: az egyszerű tényközléstől, tájékoztatástól a kéréseiken, kérdéseiken át a vágyaik kifejezéséig. Az egyes írások terjedelme szintén jelentősen eltérhet egymástól: vannak közöttük egyszavas megjegyzések, de többoldalas elemzések, gondolatkifejtések is. Összességében a lehetséges nyelvhasználati színterek közül (a nyilvánossági fok szerint) leginkább a privát, baráti viszonylat, illetőleg (az interakcióban való jelenlét alapján) közvetett. de bizalmas kapcsolat az övék. Bár a közösség akcióira ritkábban járók, egymással közeli ismeretségben nem lévők, illetőleg a városba nemrég bekerültek szűkebb köre hétköznapi, közéleti, hivatali szintéinek is érezheti azt. így rájuk a nagyobb távolságtartás, a kevésbé közvetlen viszonyulás jellemző. A szituáció pedig egy virtuális találkozás, amelyen a közlők írásban teszik közzé gondolataikat, a partnerek pedig (akarva-akaratlanul) az internetes csatornán időben azonnal vagy csak jóval később tudomást szereznek róla, s vagy reagálnak rá hasonló módon, vagy nem. Vagyis vagy monológ marad, vagy dialógus fejlődik belőle.
