Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Menyhárt József: Hivatali nyelvhasználat Nyékvárkony községben
Hivatali nyelvhasználat Nyékvárkony községben 43 A Mečiar-kabinet az államnyelvtörvénynek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó jogszabályaira hivatkozva mindent megtett annak érdekében, hogy abortálja a kisebbségi nyelvtörvényt: Mečiar nyíltan kétségbe vonta, hogy a kormány valaha is ígéretet tett volna ilyen törvény létrehozására. Az alapvető probléma az volt, hogy az akkori kormány szerint a meglévő jogszabályok megfelelően szabályozták a kisebbség nyelvhasználatát. így tehát jogi vákuum keletkezett, mivel nem volt rendelet, amely pontosan és egyértelműen meghatározta volna a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó jogokat. Csupán a kormányváltás után. a Dzurinda-kormány ígéretével (1998 novemberében) éled fel a remény, hogy az említett joghézag megszűnjön. A kisebbségiek nyelvhasználatát szabályozó törvény napirendre került. Két törvénytervezet is készült: egyet a kormánykoalíció, egyet pedig a Magyar Koalíció Pártjának képviselői dolgoztak ki. A parlamenti képviselők többsége az MKP javaslatot első olvasatban elvetette, és csak a kormánytervezetet utalták második olvasatba. Az MKP képviselőinek módosító javaslatait figyelmen kívül hagyva ezt a kormánytervezet módosították, aminek következtében az még kevesebb színtéren biztosította a kisebbségek nyelvhasználati jogait (Lanstyák-Szabómihály 2000: 85). Ebből a csonkított változatból keletkezet az 1999. július 10-én elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény, amely a 184. sorszámmal 1999. szeptember 1-jén lépett hatályba. 3.2. A kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvény a kisebbségi nyelvhasználat szempontjából Nyelvészeti vizsgálatom szempontjából mindenekelőtt a törvénynek a hivatalos nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezései fontosak, amelyek értelmében: ♦ a törvény lehetővé teszi a kisebbségekhez tartozó személyek számára saját nyelvük használatát a hivatalos érintkezésben, ha az általuk lakott településen az adott kisebbség részaránya eléri a 20%-ot; ♦ járási szinten, tehát a járási hatókörű szervek és hivatalok esetében akkor használható a kisebbségi nyelv, ha szóban forgó hivatal olyan településen működik, ahol a kisebbségi lakosság részaránya eléri a 20%-ot (2. § 1. bekezdés); ♦ kerületi szinten Szlovákiában egyetlen kisebbség részaránya sem éri el ezt az értéket, így nyelvük hivatalos érintkezésben nem használható (2. § 1. bekezdés). A nyelvi jogok érvényesíthetőségét komolyan akadályozza az a tény. hogy a törvény a közigazgatási szervek alkalmazottait nem kötelezi a kisebbségi nyelv ismeretére), és kimondja, hogy azok „nem kötelesek tudni a kisebbség nyelvét" (7. § 1. bekezdés). A törvény további hiányossága, hogy a kisebbségi nyelvek használatának kérdését csupán a közigazgatási szervekre vonatkoztatva rendezi, míg az egyéb közhivatalokban (pl. posta, társadalombiztosító), a pénzintézetekben, a gazdaságban, kereskedelemben stb. a kisebbségi nyelvhasználói jogokat nem határozza meg (Lanstyák 1999: 77, 2000: 105). 3.3. A hivatalos ügyintézés nyelve a Nyékvárkonyi Községi Hivatalban 3.3.1. A szóbeli ügyintézés nyelve A hivatalos nyelvhasználat a Nyékvárkonyi Községi Hivatalban a kisebbségi nyelvtörvény elfogadása előtti gyakorlathoz képest nem sokat változott (Menyhárt 1999b: 48-49), a törvény lényegében csupán az eddigi gyakorlatot szentesítette (Szabőmihály 2000: 165). A személyes szóbeli ügyintézés a hivatalban az ott dolgozó alkalmazottak becslése szerint az esetek 90%-ban magyar nyelven folyik, a maradék tíz százalék pedig államnyelven. A falu szlovák nemzetiségű lakossága 2001-ben 180 fő volt. ez a hivatalban dolgozó személyek
