Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Menyhárt József: Hivatali nyelvhasználat Nyékvárkony községben
HIVATALI NYELVHASZNÁLAT NYÉKVÁRKONY KÖZSÉGBEN MENYHÁRT JÓZSEF 1. Bevezetés Dolgozatomban a Csallóköz szívében fekvő Nyékvárkony (Vrakííň) község hivatali nyelvhasználatának jellegzetességeivel foglalkozom.' Célom, hogy áttekintsem, mennyiben változott a hivatali nyelvhasználat, ♦ tehát volt-e empirikusan mérhető hozadéka az 1999-ben életbe lépett kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvénynek, ♦ továbbá elemzem a hivatalhoz 2004-ben és 2005-ben benyújtott lakossági kérvények nyelvhasználatának jellegzetességeit (a magyar és a szlovák nyelvű kérvények aránya alapján), ♦ illetve előadásom végén röviden kitérek arra is, hogy a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda nyelvi tervezési lépései milyen mértékben befolyásolták Nyékvárkony község hivatali nyelvhasználatát. Nyékvárkony község nyelvhasználatával behatóbban eddig három munka foglalkozott. Matus Alica szakdolgozatában Nyékvárkony temetőinek feliratait gyűjtötte össze (Matusová 1999), Szerencsés Magdolna Nyékvárkonyi olvasókönyv címmel eddig kéziratban lévő (Szerencsés 1997) munkájában általános falukép és községtörténet megrajzolására törekedett (történelem, népszokások, hagyományok, nyelvjárás, étkezés, gazdálkodás stb.). 1999-től szakdolgozatomban és egyéb tanulmányokban magam is foglalkoztam a község nyelvjárási és nyelvhasználati jellegzetességeivel (Menyhárt 1999, 1999a, 2001,2002, 2004; Pintér-Menyiiárt 2005). 2.1. Nyékvárkony község földrajzi fekvése és lakossága Nyékvárkony (Vrakim) közepes nagyságú község a Csallóköz szívében. A mai község 1940-ben jött létre Várkony és Csallóköznyék egyesítésével. A falu keletről Padány és Csilizpatas, délről Bős, Baka, nyugatról Dercsika és Amadé-, Sipos-, Pinke-, Mórockarcsa, északról pedig Tejed, Hegyéte (Hegybeneéte), illetve Mad községekkel határos. A falu lakosainak száma az 1991-es, illettve a 2001-es népszámlálás adatainak tükrében a következőképpen alakul (Gyurgyik 1994: 150; Sčítanie obyvateľov 2001; http://www.statistics.sk):
