Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Lanstyák István: Kölcsönszavak a magyar nyelv határon túli változataiban
22 Lanstyák István Szórványosan előfordulnak anyagunkban több - öt, hat, hét - régióra kiterjedő teljes hangalaki és jelentésbeli azonosságok is a szó szorosabb értelmében vett közvetlen kölesönszavak között, pl. Er Fv Va Hv Mv Őv cirkul a ’körfűrész’, Fv Va Ka Hv Mv szesztra ’(kórházi) nővér, ápolónő’, Fv Va Ka Hv Mv Őv tunel ’alagút’, Fv Va Ka Hv Mv vetrovka ’(szél)dzseki'. Meg kell azonban jegyezni, hogy a több régióra kiterjedő szavak sokkal inkább két másik csoportra, az alaki és a stilisztikai kölcsönszókra jellemzőek. 2. Amint föntebb kiderült, a tágabb értelemben vett közvetlen kölcsönszók közé soroljuk az űn. alaki kölcsönszavakat is. Történetileg az alaki kölcsönszók olyan szókészleti elemek, melyeknek hangalakja az átadó nyelvben található analóg szó hangalakjának hatására módosult, ahhoz igazodott; ez nagyon sok esetben a szó stílusértékének módosulásával is járt. Az alaki kölcsönszók közt is vannak egyedi, csak egy - vagy kevés - régióra korlátozódó megoldások, például a következők: Va Hv Mv ambient ’környezet; miliő’; Va Hv anarchizmus ’anarchia’; Va anterna ’antenna’; Fv antitalent ’vmely területen teljesen tehetségtelen ember' (vö. közm. antitalentuni); Er Fv Ka bufet 'falatozó, talponálló, büfé’; Va Hv bulevár ’sugárút' (vö. közm. bulvár 'na'); Fv Óv dekrét 'határozatot tartalmazó irat’ (vö. közm. dekrétum ’ua’); Fv dezert ’(egy doboz) bonbon’; ’desszert'. E csoportban az előzőnél nagyobb számban találunk példákat több állami változatban előforduló, azonos vagy nagyon hasonló jelentésű és hasonló hangalakú szavakra, pl. Mv anketa és H \ ankét a ’kérdőív, körkérdés’ (vö. közm. ankét "ua’); Er jaurt és Fv Va Hv Mv jogurt ’joghurt’; Fv prax és Va Hv Mv praksza és Ka praktika ’(szakmai) gyakorlat’. Ugyanez mondható el a több régióban élő, teljesen azonos hangalakú szavakról is, pl. Fv Va Hv Mv Óv báger 'kotrógép, markológép’ (vö. közm. bagger ’ua'); Fv Va Ka Hv Mv Óv debit ’ostoba, buta (ember) és/vagy ’értelmi fogyatékos' (vö. közm. debilis ’ua’); Er Fv Va Ka Hv Mv Őv delegát 'megbízott, kiküldött hivatalos szentély’ (vö. közm. delegátus ’ua’); Fv Va Ka Hv Mv Óv docent 'docens'; Fv Va Ka Hv Mv Óv dokument ’dokumentum’. Nagyon sok alaki kölcsönszónak - csaknem mindegyiknek - többé-kevésbé különbözik a stílusértéke a közmagyar megfelelőjéétől; ezért ezek stilisztikai kölcsönszavak is egyben. A Ht szavak általában a mindennapi beszélt nyelv szavai, s így bizalmas stílusértékűek,8 sőt azon belül is sokszor a kevésbé iskolázott beszélőkhöz kötődnek; ezzel szemben közmagyar megfelelőjük vagy közömbös stílusértékfí, vagy pedig inkább választékos, sőt régies, elavuló. Például a fönt említett Ht infarkt szó a Ht változatok többségében bizalmas stílusértékű; közmagyar megfelelője, az infarktus viszont közömbös stílusértékű; a Ht internát minden Ht állami változatban bizalmas stílusértékű, ezzel szemben közmagyar megfelelője, az intemátus régies. 3. Történetileg a kalkok, illetve sajátos típusuk, a hibrid kalkok olyan szókészleti egységek, amelyek az átadó nyelv szavainak hatására jöttek létre az átvevő nyelvben úgy, hogy azok többé-kevésbé követik a modellként szolgáló szavak alaki szerkezetét, vagy legalábbis jelentéstani szempontból hasonlóan motiváltak, mint átadó nyelvi modelljeik.1' A „kaik” műszó összefoglaló neve kíván lenni a tükörszavaknak, tükörkifejezéseknek és tükörszólásoknak. A tükörszavak egyetlen szabad morfémából álló lexémák, a tükörkifejezések több szabad morfémából álló lexémák, azaz állandósult szókapcsolatok. A tükörszólások valójában a tükörkifejezések egyik sajátos kategóriáját alkotják; szerkezetileg ezek is több szabad morfémából állnak, az egyéb tükörkifejezésektől leginkább jelentéstani alapon különíthetők el.
