Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Lanstyák István: Kölcsönszavak a magyar nyelv határon túli változataiban
KOLCSONSZAVAK A MAGYAR NYELV HATÁRON TÚLI VÁLTOZATAIBAN1 LANSTYÁK ISTVÁN Dolgozatomban a magyar szókészlet határon túli elemeinek a kölcsönzés módja szerinti csoportjait mutatom be. Adataimat az utóbbi két év szótártam határtalanítási munkálatai során összegyűjtött szókészleti anyagból merítem. Az ezeket tartalmazó ún. ht-lista olyan szavakat és állandósult szókapcsolatokat tartalmaz, melyeknek legalább egyik eleme idegen szó.2 A ht-listán található szavak nagyobb része ún. közvetlen kölcsönszó, azaz olyan szókészleti egység, melynek hangteste közvetlenül az átadó nyelvből származik, kisebb részük pedig ún. közvetett kölcsönszó, amelyben az átadó nyelvi elemek „helyén” legalább részben átvevő nyelvi elemeket találunk. Ezenkívül előfordulnak még a ht-listán kis számban önálló, átadó nyelvi mintára közvetlenül vissza nem vezethető ún. önálló alkotások is.' A szó tágabb értelmében vett közvetlen kölcsönszavaknak két nagy csoportját különböztethetjük meg: a szorosabban vett közvetlen kölcsönszavakat, valamint az alaki kölcsönszavakat. A közvetett kölcsönszavaknak két válfaja van: a kalkok és a jelentésbeli kölcsönszavak; ez utóbbi csoporton belül sajátos alcsoportot alkotnak a stilisztikai kölcsönszavak.4 1. A szűkebb értelemben vett közvetlen kölcsönszók történetileg olyan lexémák, melyek morfémahelyettesítés nélkül vagy csupán az átvevő nyelv alaktani rendszerébe való beépüléshez elengedhetetlenül szükséges mértékű morfémahelyettesítéssel kerültek be az átadó nyelvből az átvevő nyelvbe.5 Szűkebb értelemben vett közvetlen kölcsönszó pl. az Er6 alimentant ’élelmiszerüzlet’; Er buletin 'személyi igazolvány’; Er smekker ’ravasz, ügyeskedő ember’; Fv basz.i ’börtön’, ’fogda’; Fv kaszák ’állítható csavarkulcs’; Fv hotovo ’készfen van)’; Va csicsak ’bogáncs’; Va ditduk ’bárgyú, tökkelütött’; Va uopste ’általában’, ’egyáltalán’; Ka bálika ’befőttesüveg’; Ka dohovor ’szerződés’; Ka pápka ’irattartó, doszszié’; Hv csupál ’megtépi, összekócolja a haját’; Hv ixica ’diákigazolvány’; Hv penkala ’töltőtoll’; Mv briszálec ’gépkocsi ablaktörlője’; Mv bicska ’nyeles jégkrém’; Mv narasztek 'a festett haj kinőtt töve’; Óv bomfritt ’hasábburgonya’; Óv kaugumi ’rágógumi’; Óv pikkelli ’(gépkocsi) műszaki vizsgája’. Az egyes állami változatokban nagyon sok azonos fogalomkörbe tartozó szókészleti egységet találunk; ezek nemegyszer hangalakjukban is hasonlóak vagy akár teljesen azonosak két vagy több régióban: Er Va Hv Mv gripa ’inluenza’. Ka gripp ’ua’. Óv grippe ’ua’ (vö. még Fv chrípka ’ua’); Er majó ’ujjatlan sporting, trikó’, Ka májka ’ua’, Va Hv majica ’pólóing’, ’atlétatrikó’; Mv májca 'pólóing' (vö. még Fv tricskó ’alsóing’, ’pólóing’); Er szukk ’üdítőital’, ’szörp’. Ka Mv szók ’gyümölcslé’7, Hv szók ’gyümölcslé’, ’üdítőital’, ’szörp’, Va Hv szokk ’ua’ (vö. még Fv malinovka ’üdítőital’, Fv málna ’üdítőital’, ’szörp’); Fv sustyáki ’vízhatlan, vékony ruhaanyagból készült, főként sportolásra használt ruha’, Va Hv Mv suskavac ’ua’.
