Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)

Bokor József: A nyelvi attitűdök vizsgálata Lendván és környékén

A nyelvi attitűdök vizsgálata lend van és környékén

17

miatt - sajnos nem tekinthető igazán mérvadónak, mégsem sejtet jót, hogy az egyértelmű állásfoglalástól mentesítő C válaszban majdnem elérték a szlovén nemzetiségűeket.

2. táblázat

Tetszik-e Onnek/neked a szlovén nyelv?

Válaszok

Adatok

A

%

B

%

C

%

D

%

E

%

%

Lakhely szerint

Lendva

Lendva környéke

53,60

45,71

30,40

34,85

14,40

12,57

0,80

5,71

0,80

1,14

41,66

58,33

Életkor szerint

I. nemzedék

II. nemzedék

III. nemzedék

51,72

48,11

53,93

17,24

36,79

29,09

17,24

14,15

12,12

13,79

0

3,63

0

0,94

1,21

9,66

35,33

55,00

Iskolázottság szerint

Alsófokú

Középfokú

Felsőfokú

38,02

57,46

56,84

39,43

29,10

29,47

14,08

12,68

12,63

7.04 0.74

1.05

1,40

0

0

23.66

44.66

31.66

Anyanyelv szerint

Magyar

Szlovén

45.87

56,84

34,02

31,57

14,43

9,47

4.63

1,05

1,03

1,05

64.66

31.66

A szlovén nyelv tetszésére, megítélésére vonatkozó kép összességében, globálisan nagyon kedvező. Feltűnő ugyan, hogy az A oszlopban egyetlen mutató sincs 60% felett, viszont a magyar nyelvről vallott adatokhoz képest minden szociális változóban számottevően megemelkedett a B válaszok aránya. Ebben nyilván nagy szerepet játszik a felmérésben nagyobb részt képviselő magyarok véleménye. Meglepő, de a körülmények ismeretében talán meg is érthető, hogy a „nagyon tetszik” választ illetően a középfokú végzettségűek/a középiskolások kerültek az első helyre. Jelzi ítéletük határozottságát negatív oldali leggyengébb eredményük is. Őket a sorban azonos arányban a szlovén anyanyelvűek és az egyetemet/főiskolát végzettek követik. Itt nem szabad elfelejteni, hogy a szlovén nyelv az értelmiség többségének kenyéradó nyelve. Az, hogy a pozitív oldalon valamelyest gyengébb az I. nemzedék és a magyar anyanyelvűek válaszaránya, szerintem teljesen természetes. Természetellenes viszont az általános iskolások, illetőleg az alsófokú végzettségűek enyhébb kötődése a szlovénhoz. Ez egyfajta identitászavarjelének is felfogható. Az a feltűnő 13,79%-os arányú „nem igazán tetszik, de nem is ellenszenves” válasz ellenben az I., a legidősebb nemzedék körében a negatív oldalon összefügghet azzal, hogy az idősebb generáció egésze még nem járt kétnyelvű iskolába, nem is mindig tud igazán jól szlovénül.