Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Bauko János: Diákragadványnév-vizsgálatok magyar-szlovák kétnyelvű környezetben
148 Bankó János toscsoki (a hibrid névösszetétel első tagja az angol light szó magyarosított - -s képzővel ellátott - fomája), Nagy Tamás > Big Thomas (a diák család- és keresztnevének fordításából alakult kalknév), Big ’nagy’ (magas termet alapján), Densz (dance ’tánc’, szeret táncolni), Lukiboj (Lukács > Luki. boy ’fiú’), Nudigör! (nudisták közé járó girl ’lány’). A Komáromi járásba tatozó falvakban a szlovákiai magyar diákok az informális beszédszituációkban a nyelvjárást használják. Ez a névanyagban ritkán érhető tetten, csak néhány tájnyelvi alakváltozatot tartalmaz a korpusz. Az ly depalatalizációja figyelhető meg a Gereble névben, amely egy sovány diákot identifikál, és ennek ellentettje az n palatal izációja a Tehény névben, mely erősebb testalkatú diákra utal. Hasonló indítékkal keletkezett a Sunka ragadványnév, melyben a vokális zártabbá válik. A lat bős becenév fonológiai váza asszociálta a Lábos alaki tájszót, melyben szintén zártabbá válás történik (á utáni o-zás). Az Édes családnév nyelvjárásban használatos kiejtése Idës az egyik osztályban ragadványnévként funkcionál. 5. A névadókról A névadás tipikus helyszíne a diákoknál az iskola, ahol szívesen adnak egymásnak különféle ragadványneveket. A névadók elsősorban az osztálytársak. Ritkábban emlékeznek a névviselők arra, hogy konkrétan melyik osztálytársuktól kapták a nevet. A névadó hivatalos nevét csak néhány tanuló tüntette fel. A Kitől kaptad a ragadványnevet? kérdésre leggyakrabban az osztálytárs(ak) választ adták. A második helyen a barátok szerepelnek, de ezek közül sokan osztálytársak is egyben. Arra is találunk példát, hogy a névadó nem az osztályközösségből származik, hanem egy másik évfolyamba jár. Egy alsóbb évfolyamot látogató diák adhat ragadványnevet egy felsőbb osztályba járó, nála idősebb diáknak. Példaként említhetjük. hogy egy ötödikes diák egy nála három évvel idősebb nyolcadikosnak adott nevet. Azóta a névviselőt az egész iskolában Süninek hívják. Ennek ellenkezőjével szintén találkozhatunk, amikor egy felsőbb évfolyamot látogató diák ad ragadványnevet egy alsóbb évfolyamba járónak. Egy ötödik osztályba járó lánynak kilencedikes barátnői vannak, akik Teréznek 'keresztelték át’, azóta minden iskolatársa így szólítja őt. A névadók nemcsak az iskolatársak lehetnek, hanem tanárok is (Gizi, Neszaladj). Ezen kívül családtagok, rokonok, ismerősök stb. is adhatnak a diákoknak olyan ragadványneveket, melyek az iskolában használatossá válnak. A nevek közvetítői általában a névviselő osztálytársai, illetve iskolatársai. Névadó lehet az osztálytárs édesapja, a tanuló szomszédja, úszómestere stb., az általuk kitalált ragadványnevek (Puppínó, Fakopács Frici, Füles) az egész osztályban elterjedtek. A névadó ismeretlen maradt egy lány számára, aki egy telefonhíváskor felvette a telefont, és az ismeretlen fiú csúfolódni kezdett vele (Nokelli). Mivel az egyik osztálytársa meghallotta a történetet, egy ideig ezen a néven szólította osztálytársnőjét. Az öröklött ragadványnevek esetében a diákok nem ismerik az elsődleges névadókat, a név ’közvetítői’ a falubeliek és az osztálytársak, 6. A nevek élete A Mikor kaptad, mióta viseled? kérdésre kapott válaszok azt mutatják, hogy a diákragadványnevek általában rövidebb időn keresztül használatosak. A jövő mutatja csak meg, melyek lesznek életképesek és kísérik el a továbbiakban is a név hordozóját. A ragadványnév
