Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Bauko János: Diákragadványnév-vizsgálatok magyar-szlovák kétnyelvű környezetben
Diákragadványnév-vizsgál átok magyar-szlovák kétnyelvű környezetben 147 kus név az édesapa foglalkozására utal, aki pincér. A Kis Predszeda (szik. predseda ’elnök’) nagypapája a mezőgazdasági szövetkezetben dolgozott. A hibrid névszerkezet Kis eleme életkorra utal. 4.3. Külső tulajdonságra utaló ragadványnevek: Testalkatra, termetre vonatkozik a metonimikus Csinka (szik. činka ’súlyzó’, izmos), Spekacski (szik. špekačky ’krinolin’, kövér) és a metaforikus Óbor (szik. obor ’óriás’, magas) ragadványnév. A feltűnőbb szőrzet alapján kapta két különböző iskolába járó diák az Opica (2x. szik. opica ’majom’) nevet. A névviselő vörös orrára pedig a Sasa (szik. šašo ’bohóc’) ragadványnév utal. 4.4. Belső tulajdonságra utaló ragadványnevek: A Jezsibaba (szik. ježibaba ’boszorkány) név rosszalkodó diáklányra utal. A Sasa (szik. šašo ’bohóc’) név az előzőhöz eltérően vidám tanulót azonosít. Kedvenc ételéről kapta nevét Treszka (szik. treska ’tőkehalból készült majonézes saláta’). 4.5. Eseményhez fűződő ragadványnevek: A Brander Stirci hibrid ragadványnév két tanórát idéz fel egyszerre. A névviselő az egyik német órán a Bruder ’fiútestvér’ szó helyett Brundert ejtett, a szlovákon meg rosszul írta fel (stirci formában) a táblára a štyri ’négy’ számnevet. Az One (szik. óné ’izé’) az egyik szlovák órán keletkezett, mert a diáknak feleléskor nem jutott eszébe az adekvát szlovák szó és többször megismételte az említett hangsort. Jedi a Jednota nevű üzletbe járt egy fiú után, akivel jó barátok voltak. A szlovák Jednota jelentése ’egység’. 4.6. Ismeretlen eredetű ragadványnév: A kérdőívekben néha elmaradtak a névadási magyarázatok, gyakran a névadók sem emlékeztek a név keletkezésének körülményeire. Ide sorolható a Doleruki (szik. dole ruky "kezeket le’) mondatnév. A fent említett ragadványnevek egy része olyan szlovák etimonú szavakból keletkezett, melyek a szlovákiai magyar beszélőközösségben elterjedtek, gyakran használatosak. A Magyar értelmező kéziszótár legújabb kiadásában (2003) is megtaláljuk a következőket: bandasz.ka, harcsák, csinka. kecsup. parki, spekacski. szctnilka. treszka (I. Lanstyák 2004). Ezek - a kecsup kivételével, amely alaki kölcsönszó - közvetlen kölcsönszavak. Az említett szavakon kívül a szótárban a szlovákiai magyarok által használatos német eredetű stekker ’konnektor’ szót szintén megtalálhatjuk, mely a diákok között ragadványnévként is él: Stekker (hajviseletre utal: „a haja fel van zselézve, mintha stekkerbe nyúlt volna”). A szlovák nyelv hatására kialakult kontaktusjelenségek tehát nemcsak a köznevek, hanem a tulajdonnevek szintjén is megjelen(het)nek (vö. Lanstyák 2004; Vörös 2005a, 2005b). A ragadványnevek között hibrid névösszetételeket, illetve többelemű neveket találhatunk. A hibrid ragadványnév nyelvi eredet szempontjából vegyes felépítésű. A Harcsapárki hapax összetétel, egyedi hibrid neologizmus. A kételemű neveknél a névelemek viszonya alapján az összegyűjtött korpuszban a következő típusokat különböztethetjük meg: 1. Az első névelem magyar eredetű - a második névelem szlovák eredetű: Kis Predszeda, Ugrik Zsalui, 2. Az első névelem német eredetű - a második névelem szlovák eredetű: Brunder Stirci. Az utóbbi példák kódváltásként értelmezhetők, mert a ragadványnév megalkotásában egynél több (példáinkban két) nyelv játszik aktív szerepet. A szlovák etimonú ragadványneveken kívül kisebb arányban szerepelnek a névanyagban egyéb idegen nyelvből származónk. A német nyelvből három név eredeztethető: a már említett Brunder Stirci (az első névelem), Stekker és, a Kinczer családnévből hangzásbeli analógia által keletkezett Kinder ’gyermek’. Az angol nyelvből származnak a következők: Lelj-
