Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Bauko János: Diákragadványnév-vizsgálatok magyar-szlovák kétnyelvű környezetben
Diákragaclványnév-vizsgálatok magyar-szlovák kétnyelvű környezetben 145 3. A diákragadványnevek megoszlása a névadás indítéka szerint A névadás indítéka 1 D H M B Szám% 1. A diák hivatalos nevével kapcsolatos 123 83 55 114 87 462 43,5 1. Családnévből alakult 63 52 21 77 44 257 24,2 2. Keresztnévből alakult 35 18 22 15 17 107 10,1 3. Becenévből alakult 21 10 12 17 10 70 6,6 4. Teljes névből alakult 4 3 5 16 28 2,6 II. Családtagok, rokonok nevére vonatkozó 23 11 13 7 6 60 5,6 III. Külső tulajdonságra utaló 83 55 23 56 21 238 22,4 IV. Belső tulajdonságra utaló 70 35 6 22 13 146 13,7 V. Eseményhez fűződő 15 9 7 7 6 44 4,1 VI. Egyéb életkörülményre utaló 4 5-1-10 1,0 VII. Ismeretlen 13 28 25 24 13 103 9,7 Összesen 331226 129 231 146 1063 100 Kutatópontok: I (Izsa), D (Dumunocs), H (Hotény). M (Marcclháza), B (Bites) A diákragadványnevek színes névadási indítékokról tanúskodnak. Az összefoglaló táblázatból jól látszik, hogy a leggyakoribb névadási motívum a diákok hivatalos nevével kapcsolatos (43,5%). Ezen belül az első helyen a családnévből származó ragadványnevek állnak (24,2%). Ezt követik a külső tulajdonságra utalók (22,4%). A belső tulajdonságra utaló ragadványnevek (13.7%) valamivel megelőzik az ismeretlen eredetűk csoportját (9,7%). Kisebb mértékben szolgál a névadás alapjául a családtagok, rokonok neve (5,6%), valamilyen esemény (4,1%) és egyéb életkörülmény (származás, lakóhely és vagyoni helyzet). 4. A kétnyelvű környezet hatása a ragadványnevek állományára (etimológiai vizsgálat) A névanyag zöme magyar eredetű (1013 név. 95,3%), a szlovák etimonú nevek száma negyvenegy (3,8%). Az angol nyelvből hat (0.6%), a németből pedig három (0,3%) ragadványnév származik. A vizsgált alapiskolák összes diákja magyar anyanyelvű és magyar nemzetiségű. A szlovákiai magyar diákok magyardomináns kétnyelvűteknek tekinthetők. Jobban beszélik a magyar nyelvet, mint a szlovákot. A névanyag is azt mutatja, hogy a tanulók a magyar nyelvet részesítik előnyben a magyar-szlovák bilingvis nyelvterületen. A gyűjtött korpusz a magyar etimonú ragadványnevek dominanciájára utal. A kérdőívben különállóan is érdeklődtem afelől, van-e vagy volt-e szlovák ragadványneve az adatközlőnek. A következőkben a szlovák etimonú ragadványneveket a névadás indítéka alapján tárgyalom. 4. !. A diák hivatalos nevével kapcsolatos ragadványnevek 4.1.1. Családnévből alakult ragadványnevek: A családnév alakja hasonló hangzású ’értelmes’ szavakat asszociálhat: Bircsák > Burcscík (szik. burčák ’murci’), Czibor > Cibula (szik. cibuľa ’hagyma’), Ďuríček > Bugyícsek (szik. budíček ’ébresztő’). Klimáček > Milácsik (szik. miláčik ’kedvesem’). Szlovák > Szloveszo (szik. sloveso ’ige’). Az említett ragadványnevek hangtani (fonetikai) asszocáció útján keletkeztek. Jelentéstani (szemantikai) asszociációról akkor beszélhetünk, ha a névviselő leíró családneve egy azonos jelentéskörbe tartozó szót konnotál az elnevezőben. s az válik ragadványnévvé. A köznévi eredetű Bogár családnév egy azonos jelentésmezőbe tartozó szlovák szót asszociált a névadóban, s elnevezte osztálytársát Páváknak (szik. pavúk ’pók’). Itt a
