Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
IV. A nemzeti reálpolitika hullámvölgyekkel teli útjain
földművesek számára egyébként eló'nyös agrárvámok megszavazását, mert az Magyarország számára kedvezőtlen volt, hanem azért is, mert úgy vélték, hogy Prága bármiféle támogatása az elvi pozíciók feladását jelenti. Szüllő szempontjai szerint lényegében az elégedetlen kisebbség volt a jó, mert hosszú távon az erősíti a határrevízió esélyét. Ezzel szemben Szent-lvány, aki úgy vélte, hogy a törvény Magyarországot sújtó következményei csupán átmenetiek lesznek,167 hitte, hogy Prága asszimilációs politikájával szemben csak egy gazdasági és kulturális téren is erős és jól szervezett közösség lehet eredményes, csak az biztosíthatja, hogy a revízió jó kondícióban találja majd a szlovenszkói magyarokat. Vagyis - ha az agrárvámok erősítik a szlovákiai magyar gazdatársadalmat, akkor támogatandók. Ezt a különbséget maga Szüllő Géza a következőképp fogalmazta meg: „Az én pozícióm nehézsége, hogy én nem akarom azt, amit Szent-lvány, én nem akarok megelégedett nemzetiséget kreálni a magyarságból Csehországban, nekem célom az, hogy a magyarság ne maradjon meg Csehországban, s én Csehszlovákiában nem magyar politikát, de magyarországi politikát csinálok. Destruálom magát az államot, hogy ezáltal a leválás könnyebb legyen, felélesztem a szlovákok nemzeti érzését, nem- A megfioigigoir g»€»aiíílcsjH$ zeti gondolatát, de ezeket a dolgo- Jf kát én nem mondhatom nyíltan meg. Ebben áll a nehézség, hogy nagyon sok emberrel nem beszélhetek nyíltan, nem leplezhetem magamat le. Azonban minden akció, amely aktivizmust hirdet, amely azt demonstrálja, hogy az én idevaló negatív politikám árt az idevaló magyarságnak, árt egyúttal annak a nagy gondolatnak is, amiért én egyáltalában politizálok.”168 Mint azonban Popély Gyula is felhívta rá a figyelmet,169 az agrárvámok MNP általi megszavazása mögött valamiféle alku is meghúzódhatott még, amely feltételezhetően a rendezetlen állampolgárságúak helyzetének rendezésével függött össze. Az ugyanis - bár nem csak magyar nemzetiségú'eket érintett - kezdettől fogva előkelő helyet foglalt el a szlovenszkói magyar sérel— Már megint nagyon elnézegetsz rajtam, Kedves pártvezérem. — Hát Igen. Nagyon meflfogyatkoítái, ezt meg hát magad is tudod, hogy „a gazda szeme hizlalja a marhát”. A pozsonyi Vizeslepedő c. szatirikus lap karikatúrájának célpontja itt nem a pártvezér, hanem pártjának kárpát - aljai képviselője, Korláth Endre volt 73
