Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)

IV. A nemzeti reálpolitika hullámvölgyekkel teli útjain

A keresztényszocialistákkal kötendő szövetség hiányában a Magyar Nemzeti Párt végül a Szepesi Német Párttal (Zipser Deutsche partéi - ZDP), a Bund der Landwirtével és a Német Iparos Párttal (Deutsche Gewerbe Partei) közös listát állítva vett részt az 19Z5 no­vemberében tartott nemzetgyűlési választásokon. Mégpedig azon elv alapján, miszerint a választási jelöltlistát a cseh- és morvaországi választási kerületekben a két szudétanémet párt, Szlovákiában és Kárpátalján viszont az MNP állította össze. Bár ez a megoldás új­szerűnek és merésznek tűnt, az eredmények Szent-lványt igazolták, hiszen a Magyar Nemzeti Párt a szlovákiai választókerületekben öt mandátumot szerzett (ebből egyet a ZDP képviselője, Nitsch Andor kapott meg), s ezzel megelőzte a csupán négy képviselői helyet szerző OKP-t.162 S mivel a Kárpátalján mandátumhoz jutó Korláth Endre is az MNP listán jutott be a nemzetgyűlésbe, Szent-lvány vezetésével összesen hat képviselő lép­hetett be a német-magyar választási szövetség közös képviselői klubjába, amelynek a bejei politikus lett az egyik alelnöke. A választások eredménye az OKP és az MNP közötti korábbi erőviszonyok megválto­zását jelezte, hiszen a nemzeti párt a húsz magyar jellegű járásból tizenháromban több szavazatot szerzett, mint a keresztényszocialisták, akik leginkább csak ott tudtak diadal­maskodni, ahol jelentősebb számú szlovák szavazó is élt, s ahol egyértelmű volt a kato­likus lakosság fölénye.163 Szent-lvány ezt a sikert reálpolitikájának választói felhatalmazásaként értelmezte, ami­nek következtében egyre nyíltabban fogalmazta meg az általa elképzelt politikai maga­tartás lényegét. Mint az újonnan összeült képviselőházban elmondott első felszólalásában, amikor ugyan leszögezte, hogy „apáink szellemében, gyermekeink jövője iránti köteles­ségből ma sem tehetünk egyebet, mint hogy teljes nyíltsággal és elszántsággal tiltakoz­zunk a rajtunk végrehajtott büntetés ellen és követeljük a békeszerződések gyökeres re­vízióját, az önrendelkezési jog elve alapján való jóvátételét a súlyos hibáknak”,164 ám ez­után rögtön bejelentette azt is, hogy „a nemzetünk sorsán való siránkozás és a rajtunk esett súlyos jogtalanságok ellen való tiltakozás” politikájának a kudarcát látva olyan reál­politika útjára kíván lépni, mely a szlovákiai magyar közösség gazdasági és politikai po­zícióinak megerősítését szolgálja. Érezve azonban, hogy a reálpolitikát sokan a Prágával szembeni megalkuvásként fogják majd értelmezni, ehhez rögtön hozzátette, hogy reál­politikájának alapját a csehszlovák nemzeti állam gondolata elleni harc fogja jelenteni.165 Szent-lvány ezzel olyan programot fogalmazott meg, amely nagyban hasonlított az MNP-vel közös parlamenti klubot alakító BdL és a többi aktivista német párt felfogásához, amelynek a lényege az volt, hogy az alapvető nemzeti célkitűzéseket megtartva, a több­ségi pártokkal való együttműködés útján kell megváltoztatni a köztársaságnak a kisebb­ségek számára elfogadhatatlan nemzetállami szerkezetét. Az 1925 novemberében lebonyolított nemzetgyűlési választások a kommunista párt előretörését és részben ennek köszönhetően az addig a mandátumok többségét bíró - a centralista államberendezkedést támogató - csehszlovák össznemzeti koalíció válságát 7/

Next

/
Oldalképek
Tartalom