Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)

III. A szlovenszkói magyar politika élvonalában

A liptószentiváni kúria kertje

erős budapesti kapcsolatokkal rendelkező párt élére Lelley Jenő nyitrai ügyvédet választották meg, s megerősítették azt is, hogy a párt a fennálló kétségek ellenére (még nem volt ratifikálva a békeszerződés) részt vesz a parlamenti választásokon." Vagyis az OKP elfogadta a Csehszlovák Köztársaságot realitásként, s annak keretein belül kívánta képviselni választói érdekeit. Igaz, a versailles-i rendezést ideiglenesnek tekintette, az őslakoskoncepció végső célja pedig nem más volt, mint Csehszlovákia belső felbomlasztása.

Bár a keresztényszocialisták meghatározó szerepet szántak maguknak a felvidéki magyar politikában, s kezdetben egyfajta gyűjtőpárti jellege is volt a szerveződésüknek, programjuk, amelyben a városi munkásság helyzetének megoldása kapott központi szerepet, s amelyben hangsúlyosan jelentek meg a katolikus elemek, valamint a szlovák és a német lakossággal való együttműködés gondolata, a színtiszta magyar vidéken élő protestáns gazdatársadalom és a kisvárosi iparosság felé kevés vonzerővel bírt. Számukra az őslakosok összefogása helyett elsősorban a magyar nemzeti érdekek védelme, illetve az őstermelők gazdasági problémáinak megoldása jelentette azokat a hívószavakat, amelyek a pártszerveződést elősegítették. A keresztényszocialistákhoz hasonlóan esetükben is az 1919 előtti struktúrák - a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt, a megyei gazdasági egyesületek stb. - képezték azokat az alapokat, amelyekre építeni lehetett. A keresztényszocialistákénál valamivel később meginduló pártszervezés motorja Szent-Ivány József volt, aki már kipróbált munkatársaira alapozva kezdte meg kiépíteni egy kisgazda értékeket képviselő párt struktúráját. Szervezkedésének bázisa a mintegy nyolcezer taggal bíró Gömör-Kishont

46