Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
II. Politikai, közéleti pályájának első lépései
Mivel agömöri követelések lényegében megegyeztek az október 24-én, Budapesten, Károlyi Mihály vezetésével megalakult Magyar Nemzeti Tanács 12 pontba foglalt programjával, szinte biztos, hogy Szent-lvány szinkronban volt a budapesti történésekkel. így Gömör az elsők között reagált a budapesti forradalmi eseményekre, s már akkor felsorakozott azok mögött, amikor az őszirózsás forradalom győzelme még egyáltalán nem volt biztos, hiszen a fővárosban a karhatalom még 28-án is az ellenzéki tömegbe lőtt, s az csupán 30-án győzött.73 Szent-lvány József a fenti magatartásával mindenképp meghaladta mind az Országos Gazdaszövetség, mind pedig az OMGE álláspontját, melyek csupán kényszeredetten vették tudomásul a polgári demokratikus forradalom győzelmét, és csak november elején álltak át a Károlyi-féle Magyar Nemzeti Tanács táborába.74 Arról azonban, hogy ezekben a sorsfordító napokban hol tartózkodott és pontosan mit tett, nincsenek adataink. A rendelkezésünkre álló források alapján azonban joggal feltételezhetjük, hogy a megyei elitben ő volt a forradalmi átalakulás egyik hangadója. Ezt igazolják a november 11 -én lezajlott újabb megyegyűlés eseményei is, ahol a helyi sajtó beszámolója szerint a régi világot megtestesítő országgyűlési képviselővel és nyugalmazott főispánnal, Kubinyi Gézával szemben az ő magatartása képviselte a forradalom szellemiségét: „Két világnézet harcolt egymással: Kubinyi és Szent-lvány József. A régi szótárból előhozott érvekkel szemben Szent-lvány szavai dübörögtek, mint maga a forradalom, az új élet! Az igazi demokrácia igéi csengtek a szavában...”75 S ezt tükrözte a Gömöri Gazda című lapban november első napjaiban megjelent írása is, amelyben a Nemzeti Tanácsot Magyarország első népkormányának nevezte, s felszólította a gazdákat, hogy csatlakozzanak ahhoz és szervezzenek polgárőrséget.76 Ő maga megalakulásától fogva tagja volt a megyei Magyar Nemzeti Tanácsnak, amelynek legfontosabb feladata a közrend és a polgári lakosság védelmének biztosítása volt. Ahogyan azonban közeledett az év vége, a tanács egyre többet foglalkozott a közelgő csehszlovák megszállás lehetőségével és az erre adható válasszal. Mint a korabeli sajtóból kiderül, már december közepétől megkezdték a megye evakuálásának megszervezését, miközben folyamatos kapcsolatban voltak a zsolnai teljhatalmú minisztérium által Gömör megye irányításával megbízott, s ezekben a hetekben a megye északi, szlovákok által lakott részén, Tiszolcon tartózkodó Sámuel Daxner zsupánnal is.77 A Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága tárgyalt a csehszlovák megszálló hatalommal szembeni esetleges fegyveres ellenállás kérdéséről is, ám ezt az eshetőséget végül elvetették. A megyegyűlésen való fellépésével és a Nemzeti Tanács munkájába való bekapcsolódásával a bejei birtokos, aki addig leginkább a gazdasági szervezkedés terén volt aktív és ismert, a politikai élet sűrűjében találta magát, ahonnan többé már nem is távolodott el. A polgári demokratikus forradalom hetei egyben a politikai differenciálódás időszakát is jelentették, amikor új eszmék és új politikai pártok jelentek meg a közéletben. S bár Szentlvány a demokratizálás irányában és a területi integritás kérdésében továbbra is támogatta Károlyiék politikáját, ám más, a Gazdaszövetségbe tömörült birtokosokhoz hasonlóan ő 35
