Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)

VIII. A kíváncsi gazda. Szent-Ivány szakirodalmi és szépírói munkássága, szerkesztői vállalkozásai

gat 1932. évi 3. számában olvasható volt, igazi szépírói bemutatkozását és folyamatos jelenlétét az általa szorgalmazott, 1932 márciusától megjelenő Magyar írásban közzétett opusaitól lehet számítani. A folyóirat Prágai Magyar Hírlap-beli beharangozói egyidejűleg Zerdahelyi józsef novelláit is az egekig magasztalták, mondván, „Ez az istenadta tehetséggel megáldott író a csehszlovákiai magyar irodalomban Bársony István irányát és erejét jelenti”,529 ami Zerdahelyi/Szent-lvány elbeszéléseit, írói alkatát és törekvéseit illetően is tökéletesen irányadó lehetett a korabeli olvasó számára. Ennek fényében viszont az ajánló már máig érvényes képet fest róla, különösen írónk Toronyay-ciklusáról („novellasorozatnak” nevezve azt), de egyéb opusairól is, mondván, hogy azok „a természet és a lélek tökéletes harmóniájából fakadnak”, s azt testesítik meg.530

Zerdahelyi/Szent-lvány József novellái, elbeszélései közül kilencet sorolt be az Egy tőnek három fakadása című, az általa vezetett Kazinczy Szövetkezet kiadásában 1935- ben napvilágot látott kisprózakötetébe. A könyv rövid előszavában a politikus-író elsősorban annak - e nélkül kissé „levegőben lógó”, bizonytalan értelmezésű- címét magyarázza, miszerint a „magyar föld három fakadását” a maga részéről a pásztorban, a parasztban és az úremberben [sic!] látja, s elsősorban az ő életük, sorsuk érdekli, azt „kutatja” rövidprózáiban is, mellyel egyúttal behatárolta azok terét - s indíttatását - is. Kötete így

A politikus a bejei kastély udvarában kutyájával

179