Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VII. Új eszmék jegyében
én előre tudom, hogy annak következő feltételeit fogja kívánni: A népszövetség keretében való tárgyalást, előzetes konkretizálását annak, hogy miről lehet szó és miről nem lehet szó, és azoknak a területeknek hovatartozandósága kérdésében, amelyek szóba jöhetnek, plebiscitumot fog kívánni. És a csehszlovák kormányzat intézkedései ma már nem is szorítkoznak egyébre, mint hogy a népszavazás zavartalan lefolyását és a néphangulatnak megfelelő eredményeit megakadályozza.”486 Ezek után nem meglepő, hogy a cseh sajtóban heves kirohanásokat intéztek a magyar politikus ellen, nyílt revizionizmussal vádolva őt, s megszaporodtak a személyével kapcsolatos hatósági intézkedések és incidensek is. Ezek közé tartozott az MNP 1933. szeptember 19-i, Szepsiben megtartott nagygyűlésén történt konfliktus is, ahol a fő szónokként fellépő pártvezér elsősorban arról beszélt, hogy mit kell jelentenie a mindennapokban az új magyar nacionalizmusnak. Amikor azonban beszédében a kormánypártokhoz csatlakozott magyarokat árulónak nevezte, a nyilvános gyűlés ellenőrzésére hivatalból jelen lévő járási főnök félbeszakította a beszédét, majd a csendőröket a terembe behívva, berekesztette a gyűlést.487 Alig múlt a fenti incidens kiáltotta felzúdulás, amikor arról kezdett cikkezni a magyarországi sajtó, hogy a pécsi Janus Pannonius Társaság felolvasóestjére meghívott gömöri politikusnak a csehszlovák hatóságok elkobozták az útlevelét és nem engedték átlépni az államhatárt. Ám pár nap múlva maga Szent-lvány cáfolta a hírt, jelezve, hogy nem csak hogy nem vették el az úti okmányait, de nem is szándékozott külföldre utazni.488 A fenti álhír ellenére az, hogy a hatóságok egyre szigorúbban léptek fel a kisebbségi mozgalmakkal szemben, valóság volt, s összefüggött a csehszlovák kormányzatnak azzal a szándékával, hogy az 1930-as évek elején felhalmozódó szociális és etnikai feszültségeket a cenzúra megszigorításával, a pártok feloszlatását lehetővé tevő törvény elfogadásával, valamint az 1923-ban elfogadott rendtörvény szigorításával, összességében a végrehajtó hatalom jogosítványainak erősítésével kezeljék. Ahhoz, hogyan vélekedett minderről Szent-lvány, egy prágai lapban tett nyilatkozata adhat támpontot. A lap szerkesztői ugyanis egyebek között a Csehszlovák Nemzetiszocialista Párt szenátorának, Václav Klofáčnak arról a véleményéről kérdezték, amely szerint a válságból való kiutat csak a kormányzat újabb jogosítványokkal való felruházása, a Csehszlovák Köztársaság új alapokra helyezése jelentheti. Szent-lvány azonban határozottan elutasította a kormánynak diktatórikus hatalmat biztosító megoldást, mert mint mondta, egy olyan többnemzetiségű államban, mint Csehszlovákia, csupán a minél szélesebb demokráciának van létjogosultsága.489 Noha az autoriter demokrácia kiépítésének szándéka elsősorban a hitleri Németország által bátorított szudétanémet mozgalmak ellen irányult (többek között a Deutsche National Partei és a Deutsche Nationalsozialistische Partei betiltására is sor került), ám a szigorodó hatósági fellépések a magyar politikát is érintették. A betiltás lett a sorsa a Magyar Nemzeti Párton belül, elsősorban Jaross irányítása alatt létrehozott ifjúsági szerveződésnek, a 163
