Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VI. A művelődés-, irodalom- és egyházszervező
nista eszmék ellen, és kiállt a nemzeti és a keresztény kultúra mellett. Biztosra vette, hogy a következő évtizedeket „két világszemlélet küzdelme” fogja jellemezni: ezek egyike a nemzeti programokon keresztül jelentkező keresztény világszemlélet, a másik pedig a kommunista eszmevilág, melyek harcában „nincs kilátás a megbékélésre”, és az „csak az egyiknek a győzelmével végződhet”.447 Szent-Ivány 1938-ban, már három nappal a bécsi döntés előtt összehívta bejei kúriájába a Magyar Evangélikus Szövetség vezetőit, ahol kimondták elszakadásukat a csehszlovák államtól és a szlovákiai egyháztól, és megválasztották espereseiket, amire korábban két évtizeden át nem volt lehetőségük.448 A visszacsatolás utáni hetekben az egyház által szervezett különböző ünnepségek egyik központi szereplője volt. Baráth Károly és Vargha Sándor esperesekkel egyetemben ő képviselte a felvidéki evangélikusságot azon a díszgyűlésen is, ahol ünnepélyesen visszafogadták a magyarországi egyház kebelébe a felvidéki hittársaikat.449 A Tiszai Egyházkerület 1939 februárjában tartott ünnepségén Smíd István Lehel főesperes-lelkésszel együtt képviselte a visszacsatolt területek evangélikus gyülekezeteit, majd ezt követően 1939. április 12-én, Rozsnyón megalakult a tiszai kerület harmadik egyházmegyéje, a Gömör-Kishonti Egyelőre Egyesített Evangélikus Egyházmegye, amelynek felügyelőjévé Szent-Ivány Józsefet választották meg.450 Egyházának tett szolgálatait Vargha Sándor foglalta össze a budapesti Evangélikus Életben, aki szerint Szent-Ivány, egyházszervezői képességeinek köszönhetően „...első perctől összefogta és egy rendkívül fürge, életrevaló, öntudatos szervbe, a Magyar Evangélikus Szövetségbe tömörítette a magyar evangélikusokat”. Emellett „három tartalmas és öntudatos egyházi lapot”, továbbá naptárt, énekeskönyvet, vallástani könyveket köszönhet neki a szlovákiai magyar evangélikusság, és a többek között az ő közreműködésével megindult „belső építő munka” népes leánykonferenciákat, tartalmas belmissziói napokat, egyházi előadókörutakat, prágai és brünni egyetemi istentiszteleteket, evangélikus cserkészetet stb. eredményezett.451 Egyházán belüli tekintélyét bizonyítja az a tisztelet, mely a lelkészek és a hívők körében övezte, amelynek egyik biztos jele volt, hogy miként Fizély Ödön írta róla, „Magyar evangélikus lelkész nem is helyezkedett el más pártban”, mint az övében.452 149
