Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VI. A művelődés-, irodalom- és egyházszervező
átküldte Komáromba Szombathyhoz, ő viszont a maga gyűjtését postázta el Gömörbe, tehát azok úgymond „több ízben is átrágódtak”.423 Visszatekintve, ha az egyetlen számot megért és szerkesztői szándékainál fogva méltán magasra értékelt Új Munkát az adott körülmények és politikai-társadalmi-irodalmi viszonyok közti reményteljes kísérletnek látjuk, szerkesztési elveit és struktúráját, azaz szerkesztettségét illetően a Magyar Írás - melyben egyébként Szvatkó maga is publikált - hozott ma is értékelhető eredményeket. Miközben a szerkesztőségen belüli, többször ideológiai, máskor személyes eredetű viszályok, viták, változások, valamint a lap élén vagy a szerkesztőségben végbement személycserék nem jelentettek a folyóiraton belül hangsúlyosabb elvi, esetleg szerkezeti változásokat, vagy színvonalának általános esésével sem jártak, ami bizonnyal nem volt független a mindvégig a lap mögött álló Szent-lvány József integráló személyiségétől, szervezőkészségétől, lapalapítói céljaitól. (Csanda Sándor is hivatkozik rá, hogy a Magyar írást „általában Szent-lvány lapjának”, esetleg, máskor, úgymond a „földbirtokos-irodalom” szócsövének,424 vagy éppen a „földbirtokosi lelki forma”425 megnyilvánulásának tekintették.) Viszont az is leszögezhető, hogy a lap szerkesztésében, illetve megítélésében az ideológiai törésvonalak ugyanott húzódtak, a lap szerkesztésével, irányvonalával kapcsolatos - stratégiai és taktikai - elképzelések ugyanott különböztek egymástól, mint más területeken: vagyis a Szent-lvány képviselte, liberális felé hajló polgári, illetve a keresztényszocialista szemlélet itt is elmentek egymás mellett. Markáns példa erre Mécs László szembekerülése az őt főmunkatársaként feltüntető lappal már az 1933. év elején,426 illetve a Magyar írással egyszerre indult, frissen szerkesztett, széles kitekintésű, példaértékű hír- és recenziórovatot szervező katolikus Új Életnek a lap elleni többszöri éles támadása.427 Gömöry János mindezzel kapcsolatban nyilvánvalónak vélte, hogy nem Mécs rendezte a folyóirat elleni kirohanásával a lapot ért „inkvizíciónak ezt a formáját”, hanem „rajta keresztül mások”,428 bár nem fejti ki, konkrétan kire (mire) gondol. (A lap megjelentetéséhez Szent-lvány például valószínűsíthetően magyar kormányzati segítséget is kapott, amit Szombathy Viktor egyik, Csanda Sándornak írt levele is igazol, miszerint még a fizetését is a miniszterelnökség II. ügyosztályától folyósították neki, nagyobb problémák felmerülésekor pedig „Szent-lványt Budapestre rendelték, s az akkori magyar kormányköröknek megfelelő instrukciókkal látták el”.429) Mécs szembefordulása a Szent-lvány(ék) alapította Magyar írással azért is figyelmet érdemel, mert a bejei politikus kezdettől híve és támogatója volt a papköltőnek és verseinek, s e rokonszenve okán bizonnyal teljes volt az egyetértés közte és a Prágai Magyar Hírlap keresztényszocialista vezérlői között az egyre ismertebbé vált Mécs gyakori lapbeli szerepeltetését illetően. De Szent-lvány Mécs iránti elköteleződését igazolja az a szlovák rendőrségi feljegyzés is, mely arról számolt be, hogy a költőt 1925. március 10-i, a budapesti Royal Szállóban megrendezett fellépésén lelkes beszédében épp a politikus mutatta be s üdvözölte mint „a Szlovákiában élő magyarok képviselőjét”.430 Ugyanekkor Mécs is többször bizonyságát adta annak, hogy érti és elismeri Szent-lvány(ék) szándékait, hiszen feltétlenül ek-144
