Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)

I. Előszó. Szent-Ivány József helye a szlovákiai magyar emlékezetben

feladatai, valamint birtokai és gazdasági érdekeltségei azonban nem kis megterhelést jelentettek számára. Nem beszélve arról, hogy milyen távolságokat tett meg vonattal, esetleg autóval - akár heti rendszerességgel - a gömöri Beje, a liptói Liptószentiván, valamint Prága, Pozsony és Budapest között. Igaz, ezért az önmagát nem kímélő életért súlyos árat kellett fizetnie korai halálával.

A Prágai Magyar Hírlap folytatásaként Budapesten megjelent Felvidéki Magyar Hírlap róla készült kisportréja éleslátását, „nyugodt és gyakran dekoráció nélküli valóságérzetét” emelte ki, s egyben „a kisebbségi szükségszerűség hatására” kialakult „új népi politika pionírját” látta benne. Miként az is ott olvasható, hogy „Ha Szüllő Géza a kisebbségi magyarság külpolitikusa volt, Szent-lvány József méltán nevezhető a kisebbség belpolitikusának”.8

Felfogásában, gondolatrendszerében szerves egységet alkot az államalkotó nemzet helyzetéből kisebbségi helyzetbe került magyar népesség politikai, gazdasági, kulturális és tudásszintjének egymással párhuzamosan történő emelésére vonatkozó terve, elképzelése. így az 1925-ben zászlót bontott Magyar Nemzeti Párt programjának is meghatározó eleme volt a „gazdasági és kulturális munka” egysége, valamint a csehszlovákiai magyar népesség „szellemi és anyagi vagyona” megtartásának és növelésének hangoztatása.9 Ma is érvényes, egyszerre mozgósító erejű, s ugyanakkor elgondolkodtató kifejtését adta felfogásának 1926-os újévi köszöntőjében a Prágai Magyar Hírlapban, melyben szoros összefüggést tételezett a magyar történelem mélypontjai, nemzeti tragédiái és úgymond a nemzeti géniusz kultuszának az előretörése között: „Természete az embernek, hogy a meglévő értékeit - legyenek azok szellemiek, vagy anyagiak, lelkiek vagy testiek -sohasem becsüli annyira, míg azok birtoklásában semmi meg nem zavarja. És ezért van, hogy a nemzet történelmének fekete napjai, a nemzeti géniusz kultuszát minden vonalon megnövelték. A nemzeti szerencsétlenségek kora váltotta ki mindig a nemzeti kultúra hatalmas lendületeit, a nemzeti elnyomás kora emelte föl a magyar lélekben a nemzeti érzést és keményítette meg a ragaszkodást nyelvünkjhöz] és általában minden, fajiságunkhoz tartozó megnyilvánuláshoz.” E tekintetben pedig - tette egyértelművé a maga számára is - „a magyar politikusnak a föladata a magyar kultúra minden kohóját megrakni tüzelőanyaggal”.10

Épp ennek a küldetésnek a felismerése magyarázza legegyértelműbben Szent-lvány József céltudatos irodalom- és művelődésszervező, lap-, könyvkiadó- és irodalmifórumteremtő tevékenységét is, és emeli ki őt kora szlovákiai magyar kisebbségi politikusai közül. A magyar gazdakörök szervezésével, a kisebbségi néprétegek állampolgári és gazdasági érdekeinek képviseletével, előmozdításával tulajdonképpen azok kulturális erejét s nemzeti öntudatát, lelkiségét is serkenteni kívánta. Vallotta, hogy csak a gazdaságilag erős közösség lehet erős lelkiekben és nemzeti öntudatban is, ez teszi képessé arra, hogy eredményesen vegye fel a harcot a csehszlovák nemzetállami törekvésekkel és azok következményeivel .

Í2