Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VI. A művelődés-, irodalom- és egyházszervező
van mértékre vagy legalább is iránytűre”, majd egy konferencia ötletét vetette föl e tárgyban.288 Amiben akár már a Szentiváni Kúria alapgondolatát is láthatjuk, amely szerencsésen találkozott a Prágai Magyar Hírlap egyik-másik szerkesztőjének, írójának a szlovenszkói magyar irodalom problémáit és lehetőségeit megvitató összejövetelre vonatkozó, nagyjából szintén ez időben született ötletével, ami végül nagyon gyorsan elvezetett a liptószentiváni fórum első tanácskozásához. Az első szentiváni összejövetel ( 1930) Szent-lvány józsef 1930. május 12-14-e között hívta meg liptószentiváni kastélyába a kiválasztott csehszlovákiai magyar írókat, hogy megvitassák a szlovenszkói magyar irodalom egyre áldatlanabb helyzetét. Az összejövetel nyíltan vállalt előképe a Kemény jános báró és Bánffy Miklós gróf által javasolt 1926-os erdélyi Helikon-kör volt, s lényegében céljai is megegyeztek a marosvécsi kezdeményezésével (szabad írói fórum teremtése, folyóirat-alapítás, könyvkiadás megszervezése stb.). A helikoni minta289 a tanácskozás hívei, illetve bírálói számára egyaránt mérceként szolgált, de a két rendezvény összehasonlításakor az utóbbiak azt vádként is használták a Kúria hívei, valamint Szent-lvány ellenében. Olyan vélemény is elhangzott, hogy a politikus-birtokos saját politikai céljai szolgálatába állította, illetve akkoriban kiépülő liptószentiváni fürdőjének reklámozására használta fel az elképzelést. A Szentiváni Kúria megrendezésének gondolata Vozári Dezső szerint néhány fiatal prágai magyar író, pontosabban, a Prágai Magyar Hírlaphoz köthető fiatal (szlovenszkói) magyar írók fejében fogant meg az 1930-as esztendő első napjaiban.290 A Kúria azonban tudvalévőén nem az első kísérlet volt a születőben levő, ám még mindig identitását kereső csehszlovákiai magyar irodalom szóba jöhető alkotóinak számbavételére, összefogására, lehetőségeinek kijelölésére és kiterjesztésére. Bizonyos értelemben a Kúria előzményének lehet tekinteni az 1926. évi trencsénteplici írógyűiést, valamint a Kazinczy Társaság kezdeményezte, 1927-es tátraszéplaki összejövetelt is.291 S a közös és demonstratív fellépés igénye hozta létre 1929. december 8-15. között az anyagi sikert messze nem eredményező Országos Magyar Könyvhetet is, melynek tapasztalatait összegezve Darkó István szükségesnek vélte, hogy az írók maguk vállalkozzanak az irodalmi élet megszervezésére, ami már szintén a leendő Szentiváni Kúria felé mutat. így a Vozári említette fiatal prágai magyar írók és újságcsinálók is arra gondoltak, hogy ennek az addig „csak problémáiban és lehetőségeiben létező irodalomnak” egy tanácskozáson próbálnak meg valóságos kereteket és irányokat szabni, ami mozgósíthatja Szlovenszkó java írástudóit, vagyis az ilyképp valóságos tartalmak köré épülő irodalmi fórummá válhat. Értesülve elképzelésükről Szent-lvány józsef három napra azonmód fel is ajánlotta liptószentiváni kúriáját, hogy „ott szemtől-szembe, az eleven szó közvetlen erejével tisztázzák egymás között tennivalóikat és terveiket”, kikötve, hogy megbeszéléseiket egyedül csak „az esztétikai magasságokba
