Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VI. A művelődés-, irodalom- és egyházszervező
VI. 4. A Szentiváni Kúria a koncepciók és a viták tükrében A „nemzeti koncentráció” - út a Kúriák felé Szent-Ivány József és Móricz Zsigmond között az 1920-1930-as években, főként miután Móricz 1929 végén átvette a Nyugat szerkesztését, különösen szoros, jól felfogott személyes, illetve anyagi és üzleti érdekeiket sem mellőző baráti kapcsolat alakult ki, amit levelezésük mellett kölcsönös látogatásaik fontak szorosabbra. Móricz már az államfordulat előtt is gyakran járt a Felvidéken (első felesége, Holies Janka révén rokoni szálak kötötték Gömörhöz, s csecsemőkorában meghalt fiuknak is Rozsnyón van a sírja); több művét is felvidéki utazásai során írta, illetve itteni élményei, emlékei ihlették, s találhatók köztük szlovák környezetben játszódok, illetve szlovák szereplőket mozgatók is. Az államfordulat után Móricz 1926 novemberében járt először Csehszlovákiában; itteni látogatásai, fellépései, előadókörútjai ezt követően többször is megismétlődtek, bejárta Szlovákia szinte valamennyi tájegységét, megfordult nagyobb városaiban, de ismerte Prágát is.276 Szent- Ivány Móricz iránti megbecsülése, az íróval való szoros - mondhatni; kultuszépítő - kapcsolata különösen annak fényében meglepő, hogy az államfordulat utáni első, az 1920- as évek derekától szaporodó felvidéki előadókörútjain az írófejedelmet a szlovenszkói magyar vidéki városok konzervatív vezetőrétege meglehetős elutasítással fogadta, s inkább a fiatal(abb) nemzedékek karolták fel őt, s találtak benne ízlésüknek, világképüknek megfelelő ösztönzést.277 Móricz az 1920-as évek második felétől a Szent-Ivány befolyása alatt levő Prágai Magyar Hírlapnak is az egyik legtöbbször közölt magyarországi szerzője volt; az 1927-es esztendőben például több mint húsz írása jelent itt meg, többnyire a Pesti Naplóval párhuzamosan, vagy budapesti közlésük után egy-két nappal; mi több, a lap 1927 szeptemberétől - a Pesti Naplóval egy időben - az Úri murit is közölte folytatásokban.278 Levelezésükben nagy szerepet kaptak a vállalkozásaikkal, közös ügyeikkel kapcsolatos anyagi gondok, számítgatások, az azok költségeit érintő latolgatások. Egy alkalommal Szent-Ivány például ekképp adott igazat Móricznak: „Bizony, mi sem vagyunk különben. Az ember abba koptatja el a cipőtalpát, hogy pénz után futkos. Helyes a megállapításod: mindenki abból él, hogy nem csinál üzletet.”279 Móricz a Prágai Magyar Hírlapban közölte alapvető irodalompolitikai írását a kisebbségi magyar irodalmakról, az anyaországi és a határon túli magyar irodalom összefüggéseiről, viszonyáról, melyben tényként állapította meg, hogy „A szomszéd államokban élő magyarság egészen speciális politikai, gazdasági s kulturális helyzetbe került, megszületett a saját életének az érzése, tudata s hangja”, így a szlovenszkói magyar íróknak is szembe kell nézniük ezen új helyzetükkel. Viszont ügyelniük kell rá, hogy a „politika bilincseit” ne engedjék magukra kapcsolni, ti. „az író nem tűr diktatúrát, mert ő maga is diktátor: fantáziája s érzelmei világának a diktátora”.280 Amikor Móricz 1929. november 21 -én ténylegesen átvette a Nyugat szerkesztését, már az első, általa szerkesztett számban kinyilvánította, hogy a Nyugatnak a ÍÍ2
