Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
5. Összesített irodalomjegyzék
Összesített irodalomjegyzék 527 Krajčovič, Štefan (1899): Povery ľudu z Aššakerti. Časopis Museálnej slovenskej spoločnosti 2, 76. p. Krekovičová, Eva zost. (1992): Slovenské koledy. Od Štedrého večera do Troch kráľov. Bratislava: Práca. Kretzenbacher, Leopold (1959): Santa Lucia und die Lutzelfrau. Volksglauben und Hochreligion im Spannungsfeld MitteT und Südosteuropas. München: Verlag R. Oldenburg. Kretzenbacher, Leopold (1963): „Stabbrechen” im Hochzeitsritus? Fabula 6, 195-212. PKriss, Rudolf (1957): Beitrag zur Wallfahrtsvolkskunde von Sardinien. Ein Reisebericht. Österreichische Zeitschrift für Volkskunde 11,97-128. p. Kriss-Rettenbeck, Lenz (1963): Bilder und Zeichen religiöser Volksglaubens. München: Verlag Gerg D. W. Callwey. Krist, Jan (1985): Pohrebníobyčeje na Kyjovsku. In Čas života. Rodinné a společenské svátky v živote človeka. Frolec, Václav szerk. Brno: Nakladatelsví Blok, 174-180. p. Kríza Ildikó (1980): Kőműves Kelemenné. In Magyar néprajzi lexikon 3. Ortutay Gyula főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó, 300-301. p. Kriza Ildikó szerk. (1982): Kriza János és a kortársi eszmeáramlatok. Tudománytörténeti tanulmányok a 19. századi folklorisztikáról. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kriza Ildikó (1991): A magyar népballada. Fejezetek a balladakutatásból. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék /Folklór és etnográfia 56./ Kriza Ildikó (1995): A Mátyás-hagyomány a 18. században. Népi Kultúra-Népi Társadalom 18,119-147. p. Kriza Ildikó (2001): A karácsonyfa-állítás történeti változásai. In Számadó. Tanulmányok Paládi-Kovács Attila tiszteletére. Hála József-Szarvas Zsuzsa-Szilágyi Miklós szerk. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Intézet, 409-423. p. Kriza Ildikó (2007): A Mátyás-hagyomány évszázadai. Budapest: Akadémiai Kiadó/Néprajzi Tanulmányok/ Kriza Ildikó (2011): A népköltészet szövegkutatási módszerei és eredményei a 20. század derekától I. Balladakutatás. Ethno-Lore 28,33-49. p. Kriza János (1863): Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény. Első kötet. Kolozsvárit: Stein János Érd. Muz. Egyleti Könyvárus Bizománya. Kriza János (19722): A csókalányok. Válogatta Kriza Ildikó. A szöveget Kormos István gondozta. Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó. Kriza János (2013): Vadrózsák. Erdélyi néphagyományok. Második kötet. Kriza János és gyűjtői körének szétszórt hagyatékát összegyűjtötte, szerkesztette, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Olosz Katalin. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság. Krockow, Christian Graf von (1997): Von deutschen Mythen. Rückblick und Ausblick. München: Deutscher Taschenbuch Verlag. Krohn Gyula (1908): A finnugor népek pogány istentisztelete. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. Krúpa, Ondrej (1996): Kalendárne obyčaje. I. Jeseň, predvianočné obdobie. Békéšska Čaba: Slovenský výskumný ústav. Krúpa, Ondrej 1998: Kalendárne obyčaje. I. Predjarie, jar, leto, dni týždňa. Békéšska Čaba: Slovenský výskumný ústav. Krzyžanowski, Julian (19772): Paralele. Štúdia porównawcze z pogranicza literatúry i folklóru. 2. kiad. Warszawa: Paňstwowe Wydawnictwo Naukowe. Kubinyi Ferenc-Vahot Imre (1853): Magyarország és Erdély képekben II. Pest: Emich Gusztáv. Kunt Ernő (1978): Temetők az Aggteleki-karszt falvaiban. Debrecen: KLTE Néprajzi Tanszék /Studia Folkloristica et Ethnographica 3./ Kunt Ernő (1983): A temetők népművészete. Budapest: Corvina Kiadó. Küllős Imola (1995): „Hej, mikor én huszár vótam Rákóczi vojnában...” Egy 18. századi kéziratos énekszöveg elemzésének tanulságai. Népi Kultúra-Népi Társadalom 18,167-192. p.
