Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
5. Összesített irodalomjegyzék
Összesített irodalomjegyzék 517 Grimm, Brüder (1812): Kinder- und Hausmärchen. Gesammelt durch die Brüder Grimm. Berlin: Realschuhbuchhandlung. Grimm, Brüder (1815): Kinder- und Hausmärchen. Gesammelt durch die Brüder Grimm. Zweiter Band. Berlin: Realschuhbuchhandlung. Grimm, Brüder (18563): Kinder und Hausmärchen gesammelt durch die Brüder Grimm 3. Band. Dritte Auflage. Göttingen: Verlag der Dieterich’schen Buchhandlung. Grimm, Brüder (1857): Kinder und Hausmärchen gesammelt durch die Brüder Grimm. Erster Band. Große Ausgabe. Siebente Auflage. Göttingen: Verlag der Dieterichschen Buchhandlung. Grimm, Jacob (1875-784): Deutsche Mythologie 1-3. Berlin: Ferdinand Dümmlers Verlagsbuchhandlung. Grimm, Jacob és Wilhelm (1989): Gyermek- és családi mesék. Fordította és az utószót írta Adamik Lajos és Márton László. Budapest: Magvető Kiadó. Grimm, Jacob és Wilhelm (2009a): Családi mesék. Fordította és az utószót írta Adamik Lajos és Márton László. Pozsony: Kalligram. Grimm, Jacob und Wilhelm (2009b): Deutsche Sagen. Köln: Anaconda Verlag. Grimm, Jacob és Wilhelm (2009c): Német mondák. Fordította és az utószót írta Adamik Lajos és Márton László. Pozsony: Kalligram. Grimmové, é. n. [1922]: Grimmové najkrajšie rozprávky. Preložili M. a Z. Sekey. Bratislava: Comenius. Gugitz, Gustav (1950): Das kleine Andachtsbild in den österreichischen Gnadenstätten in Darstellung, Verbeitung und Brauchtum nebst einer Ikonographie. Ein Beitrag zur Geschichte der Graphik. Wien: Verlag Brüder Holinek. Gulyás Éva (1977): Néphitadatok az Ipoly mentéről. In Börzsöny néprajza. Ikvai Nándor szerk. Szentendre: Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 487-506. p. /Studia Comitatensia 5./ Gulyás Judit (2011): Hitelesség, hamisítás, textualizáció. A Benedek Elek meséi kapcsán kialakult vita. In A népköltészet terített asztalánál. Benedek Elek emlékülés 2009. december 4-5. Benedek Katalin szerk. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézete, 25-46. p. Gunda Béla (1941): Arany A. László: A szlovákiai magyarság néprajza [recenzió]. Ethnographia 52,155-156. p. Gunda Béla (1974): Seminarium Ethnologicum, 1973. Ethnographia 85, 207-209. p. Gunda Béla (1978): Ľudový transport v Gemeri. In Gemer. Národopisné štúdiá 3. Adam Pranda szerk. Rimavská Sobota: Gemerská vlastivedná spoločnosť, 133- 176. p. Gunda Béla (1980): Az új Magyartájszótár jelentőségéről. Magyar Nyelvőr 104, 395- 401. p. Gunda Béla (1983): Faragó József-Fábián Imre: Bihari gyermekmondókák. Békési Élet 18,122-125. p. Gunda Béla (1994): Hagyomány és európaiság. Budapest: Akadémiai Kiadó /Értekezések - E m I é kezése k/ Guszev, V.E. (1983): A folklorizmus tipológiája. Ethnographia 94, 440-442. p. Gyr, Ueli (1989): Ausserhäusliche Lehrzeit, Spracherziehung und Lebenslauf. Ethnologia Europaea 19,185-201. p. Gyökeres György-Ozogány Ernő (2012): Tejfalusi dőrejárás. H. n.: Méry Ratio Kiadó. Gyönyör József (1990): Mi lesz velünk, magyarokkal? Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig. Pozsony: Madách. Györffy György (1984): Honfoglalás és megtelepedés. In Magyarország története 1/1: Előzmények és magyar történet 1242-ig. Bartha Antal szerk. Budapest: Akadémiai Kiadó, 577-650. p. Györffy István (1907): Nagykunsági fejfák. Néprajzi Értesítő 8, 94-105. p. Györffy István (1939): A néphagyomány és a nemzeti művelődés. Budapest: Egyetemi Néprajzi Intézet/A magyar Táj- és Népismeret Könyvtára 1./ György Lajos (1996): Világjáró anekdoták. Budapest: Custos Kiadó. Gyulai Ágost (1906): Legendák könyve. Költemények. Idegen irodalmakból fordította Gyulai Ágost. Budapest: Szent-lstván-Társulat.
