Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
346 Szöveges folklór zetében jelent meg". A legkorábbi kiadás, amihez sikerült hozzájutnom, 1862-re datálódik (Némcová 1862, 296-312)99 100. A gyűjtő/szerző megjegyzése, miszerint a szöveg „teljesen népi”, azért bizonyos fenntartásokkal kezelendő101. Noha ugyanabba az altípusba sorolható mind a szlovák, mind a cseh Némcová-féle változat, szerkezetileg azért némileg különböznek. A gyakori szövegrész-azonosságok viszont azt engedik feltételezni, hogy ha rendelkezésére is állt egy valóban cseh népi szöveg, a végső megfogalmazásnál, a kor szokásának megfelelően, enyhén szólva, nem ragaszkodik görcsösen az eredetihez102. A cseh változat tartalmi kivonata tömören: egy anya, kenyérsütés előtt, megígéri a hét fiának, ha azok csendben lesznek, kapnak egy-egy kis cipót. A fiúk viszont nem bírják kivárni, míg az megsül, így tovább hangoskodnak, mígnem az anya, türelme fogytán, mérgében azt mondja nekik, bárcsak mind hollókká változnátok. Ez be is következik. Az anya azonnal meg is bánja, amit mondott, de már késő. Férjével együtt csak akkor vigasztalódnak meg némileg, amikor megszületik kislányuk, Bohdanka103, aki, felcseperedve, a család szolgájától, Dorotától megtudja, mi történt fivéreivel, majd azt hazudva, hogy háromszori álmot látott (amikor egy holló jelent meg ágya mellett és fivérei megkeresésére biztatta), szülei minden óvása ellenére keresésükre indul (útravalóként szülei gyűrűjét kapja meg, amiről bátyjai felismerhetik). Útközben először Szél úrfinál érdeklődik, aki nem tud segíteni, de elviszi őt testvéréhez, Hold úrfihoz, aki szintén tanácstalan, de továbbviszi Nap úrfihoz. Ő tudja a választ, de először azt tanácsolja Bohdankának, hogy vacsorázzon meg és pihenjen le. A vacsorára kapott csirke csontjait meg gondosan gyűjtse össze, mert majd még hasznára lesznek. A Nap másnap egy magas sziklákkal övezett sötét völgyhöz viszi a leánykát azzal, hogy innentől egyedül kell boldogulnia, aki először tanácstalanul jár-kel a megmászhatatlannak tűnő sziklák között, mígnem eszébe nem jutnak a csirkecsontok. Létrát készít belőlük, s ennek segedelmével bejut egy barlangba, ami szemmel láthatóan fivérei búvóhelye: hét ágy vesz körbe egy asztalt, amin hét személynek van megterítve. 99 Némcová meséinek egyes kiadásaihoz lásd: http://pohadkoslovi.wz.cz/Tille/Nemcova. html [2016.08.11.] 100 Némcová cseh népmesegyűjteményének különben megjelent magyarul egy, Andrej Melicherčík által válogatott magyar nyelvű kiadása is, de a szóban forgó mese ebben nem szerepel (Némcová é.n. [1971]). A budapesti Országos Széchényi Könyvtár katalógusa alapján e válogatásnak a jelzetten kívül még legalább két korábbi kiadása is volt (1960, 1962). Ezek Ján Štefánik alapos bibliográfiájában érthető módon (mivel nem szlovák népmeséket tartalmaznak) nem szerepelnek (Štefánik 1975, szlovák népmesék magyar nyelvű kiadásai: 144-151). 101 Egy másik kiadás jegyzetapparátusában találtam rá a szerzői megjegyzésre: „Sedmero krkavcú. Zcela národní. - Srovnej slovenskou Sedmero zhavranélých bratrù” (Némcová 1956, 303). A szlovák változat címe nyilván elírás. Helyesen: O frech zhavranélých bratrích. 102 Božena Némcová forrásaihoz, stílusához lásd Václav Tille, meglehetősen kritikus jegyzeteit (Tille 1937, 580-585). 103 A mese más variánsaiban a leánykának általában nincs neve, csak húgocskaként, testvérkeként van emlegetve, amit Max Lüthi is hangsúlyoz: „die namenlose Schwester (Lüthi 2008, 177). Kivételek is vannak persze. Egy-egy Ipolyi Arnoldnak köszönhető változatban a leány neve például Nánika (Ipolyi 2006, 115-117), illetve Margit (Ipolyi 2006, 775-776).