Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
2. 33. A Grimm testvérek Békakirály (ATU 440) CÍMŰ MESÉJÉNEK INTERETNIKUS ÖSSZEFÜGGÉSEIHEZ Közismert, hogy a Grimm fivérek Gyermek- és családi mesék (eredeti címén: Kinder- und Hausmärchen, a továbbiakban: KHM) első számú meséje a Békakirály (KHM-1). Az viszont kevésbé él a köztudatban, hogy az első kiadás (1815) 13. számú meséje (Békaherceg) is ugyannak a mesetípusnak a tágabb köréhez tartozik (KHM2-13). Mivel a későbbi kiadásokból (1822, illetve 1856) a gyűjtők, összeállítók már kihagyták ezt a szöveg variánst és a jegyzetkötetbe helyezték át (Grimm 1856, 3-5), az ezt követő standard német nyelvű kiadásokban is hiába keressük. Tekintettel arra, hogy szinte minden fordítás az 1856-os, ún. nagy kiadás alapján készült, a KHM-1 szövegváltozat a 19. század közepétől jelen van a közép-európai népek (jelen esetben a magyarok, szlovákok és csehek) fordításirodalmában. A KHM2- 13 pedig természetes módon hiányzik. Ennek ellenére az említett nemzetek szóbeliségében a KHM2-13 variánsai dominálnak, miközben a klasszikus KHM-1 inkább csak elvétve (és újabban) fordul elő. A szakirodalom ennek ellenére a KHM2-13 szóbeliségből lejegyzett variánsait mégis rendre Grimm hatásnak tulajdonítja. Felvetődik persze a kérdés: hogyan kerülhetett ez a szövegvariáns az olyan nemzetek szóbeliségébe, ahol az eredeti Grimm-féle szöveg nyomtatott fordítása nem volt ismert. Az alábbiakban a fellelhető magyar, szlovák és cseh (feltételezhető) nyomtatott előképek, valamint a szóbeliségből publikált variánsok összehasonlításéval megkísérlek választ adni a fenti kérdésre. I. Bevezetésként tekintsük át röviden a Grimm-mesék magyar, szlovák és cseh fordításirodalmát! A Grimm testvérek mesegyűjteményének magyarországi fordításait és azok hatását első alkalommal Ortutay Gyula tekintette át (Ortutay 1963). Ehhez a dolgozatához csatlakozott Voigt Vilmos bibliográfiája az 1963-ig napvilágot látott, nem magyar Grimm-mese-fordításokról71, hanem mindössze az önálló magyar Grimmkiadásokról (Voigt 1963). Ezzel gyakorlatilag párhuzamosan jelent meg Kozocsa 71 Az elszórtan, gyűjteményekben, újságokban, folyóiratokban, kalendáriumokban megjelent magyar Grimm-mese-fordításokról egyelőre nincs áttekintésünk. Itt most csak egy viszonylag korai forrást említek, Karády Ignác összeállítását, amelyben jó pár Grimm-mese is található (a mindösszesen 32 szövegből legalább a KHM-3, 5, 6, 9, 21, 25, 86, 107, 110,129, 132, 176, 200, illetve a Gyermeklegendák némelyike), anélkül, hogy az összeállító erre utalást tenne (Karády 1847).
