Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
318 Szöveges folklór lése. Egy istenfélő család erkölcsös leánya, Karolinka, a bécsi kolerajárvány ideje alatt buzgón imádkozott Szűz Máriához, aki megjelent neki és egy Agnus Dei-jel (agnoušek) ajándékozta meg. Mondván, hogy aki ezt az Agnus Dei-t, ebben az esetben egy Mária-képet (derül ki inkább az alább olvasható magyar variánsból) viseli, megmenekül a bajtól. Egyúttal megbízta a leányt, hogy a lelkészekkel is közölje, hirdessék ezt a nép körében. Másnap egy terhes asszony, aki már halálán volt, de mellén viselte Mária képét, csodás módon meggyógyult, sőt egy egészséges gyermeknek adott életet. A járvány elmúltával a bécsiek Máriacellbe rendeztek hálaadó zarándoklatot. Karolinka is csatlakozott a menethez, de hátrább maradt, mivel szerette az egyedüllétet. Egy erdőben, egy órányira Máriacelltől két fegyveres rabló állta útját, s pénzét követelték. Ő azt mondta, hogy nincs semmije, csak tiszta szívét viszi a celli Boldogasszonynak. Erre a zsiványok késsel kimetszették a szívét, a kezébe adták, hogy akkor vigye. Ezt követően a két támadó azonnal szénné vált, míg a leány, Mária segedelmével elért a búcsújáró helyre. Érkezésekor a harangok húzatlanul megszólaltak, a papok pedig kisereglettek elé a templomból. A leány célba érve meggyónt, majd kilehelte a lelkét. A történet (vallás)erkölcsi tanítással zárul arról, hogy aki nem hisz, az nem üdvözülhet. A történet megfelelőjét, szinte szó szerint azonos tartalommal a magyar anyagból is ismerjük (itt a főszereplő neve Katalin). Hetény János egy, Pannonhalmán őrzött magángyűjteményben (Tibold Gábor Attila hagyatékában) található ponyvák prezentálása során a most bennünket érdeklő balladatípus több ponyvái altípusát és azok variánsait is bemutatja (Hetény 2008). Közleményéből kiderül, hogy a fentebb bemutatott cseh nyelvű altípus egy magyar variánsa ebben a pannonhalmai gyűjteményben is megtalálható, ennek tartalmi kivonatát, néhány szó szerinti részletét, valamint borítóját közli.61 Ugyanennek a ponyvanyomtatványnak egy másik, a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban őrzött példányát Medgyesy-Schmikli Norbert mutatja be röviden, viszont annak csak tartalmát ismerteti, szövegét nem hozza (Medgyesy- Schmikli 2004, 470-471). Az alábbiakban ennek az utóbbi, meglehetősen rongált, Dem Wachs wurde ursprünglich Katechumenenöl beigemischt, im 12. Jh. aber auch Chrisam. Später benutzte man zu den A. nur mehr Wachs, doch wurden sie nun bei der Weihe in Wasser getaucht, dem geweihter Balsam und Chrisam beigemischt war, und so geschieht es noch heute. Ursprünglich rund [...], erhielten die A. in nachmittelalterlicher Zeit ovale Form. Ihre Größe warsehr verschieden. In der Regel hatten sie einen Durchmesser von nur etwa 3-5 cm, doch gab es, zumal in nachmittelalterlicher Zeit, auch erheblich größere. Das Bild des Lammes war ursprünglich wohl nur einer, später beiden Seiten aufgeprägt... “(Braun 1937). Az Agnus Dei tehát egy viasztáblácska, amely akár amulettként is hordható volt. Ebben az esetben, s ez a legjobban a ponyvaszöveg magyar nyelvű változatából derül ki, egy nyakba akasztható Mária-képet kell az Agnus Dei alatt érteni. Az Agnus Dei a rózsafüzér tartozéka is lehetett. Legalábbis ez olvasható ki abból az esztergomi hagyatéki leltárból, amelyet 1709-ben állítottak össze Berthóty Katalin halála után. Ennek egyik tétele: „egy rózsafüzér achat kőből, négy ezüst Agnus Dei-vel” (Villányi 1892, 142) 61 Kolera elleni ének a czelli Szűz Máriához. „ Vedd el leányom ezen Agnust, melyért hosszú ideig vártál. " Nyomtatott Bucsánszky Alajosnál. Budapest 1874.
