Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
298 Szöveges folklór 1939/40-es töredék: Elindult elindult tizenkét kőműves, a tizenharmadik Kelemen kőműves... (Zagiba 1954, 70-71) 1942-es töredék: Elindult, elindult tizenkét kőmíves, A tizenharmadik Kelemen Kőmíves Építeni kezdték magos Déva várát, Amit estig dolgoztak, reggelig leomlott Tanakodnyi kezdték 12 kőműves Kinek ide jön előbb felesége mésszel égessük fel és a hamvaival várat építsük fel Kocsisom :// legjobbik kocsisom készídd ei a hintót fogd be hat lovamot. Jó reggelt, jó reggelt Kelemen Kőmíves tizenkét kőmíves neked is, neked is Kelemes Kőmíves. [ külön lapon:] Isten hozott köztünk kedves felesígem 1960-as változat Elindult, elindult tizenkét kőmíves, a tizenharmadik Kelemen kőmíves, építeni keszték magos Déva várat, amit estig raktak reggelig leomlott. Tanakodni kesztek tizenkét kőmíves, a tizenharmadik Kelemen kőmíves. Kinek legelőbb jön ide felesége, aztat elégessük, dobjuk be a tűzbe. Az elígett testből hámut szeggyük össze, minden szemét dobjuk az olvasztott mészbe. így hát megállítjuk Déva várát szép asszony hamvává/. ...kocsisom, kocsisom, kedvesebb kocsisom, húzd elő hintóm, fogd be á lovákot. Jónapot, jónapot tizenkét kómíves, a tizenharmadik Kelemen kőmíves. (Ág 1961a, 73) Nehéz (és nem is szabad) egy töredék töredékéből, továbbá egy rövidebben és egy, a teljességet közelítő töredék összehasonlításából messzemenő következtetéseket levonni. Láthatjuk, hogy az első kettő, illetve három sor gyakorlatilag teljesen megegyezik. A többinél már találunk kisebb-nagyobb eltéréseket. Ami feltűnő, az az 1942. évi töredék hatodik sora: Kinek ide jön előbb felesége. Az 1960-as változatban ennek a sornak a következő felel meg: Kinek legelőbb jön ide felesége. Csak szórendi a különbség, viszont az 1942-es szórend lényegében egy korábbi, első kiadásban 1934-ben, Kerényi György összeállításában megjelent népszerű dalgyűjtemény megfelelő sorával egyezik. Viszonylag korán felvetődött annak a kérdése, hogy a ballada vajon nem az ebben a, Madárka című kötetben közreadott variáns folklorizációja-e? A hatás nem zárható ki, bár pontosítani kell a fogalmakon: Kerényi Kodály Zoltán csíki gyűjtése alapján közöl egy, voltaképpen két gyűjtésből származó változatot. A Kerényi-féle közlésben a) és b) változatként szerepel, viszont nem világos, hogy a két variáns egymást kiegészíti vagy helyettesíti-e? (Kerényi 19392, 86-88) Nem kell hozzá hosszas összehasonlító munka, hogy kiderüljön, a Földesi llona-féle zsérei változat inkább laza kapcsolatban lehet a Kerényi György által közölt szöveggel. Valóban nem feltételezhető ebben az esetben, hogy az Ág Tibor által lejegyzett változat egyenes ági forrása kizárólag Kerényi György daloskönyve lenne. Ha viszont az Alsóbodokon lejegyzett változatot vesszük szemügyre, a ha-
