Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
Miről beszélnek a harangok? 223 Kár- ér - te! Kár- ér- te! S a legkisebbik szaporán minderre így szól: Ördög - vigye! Ördög - vigye! A harangok hangja alapján, hogy még egy pillanatig ennél a szomorú témakörnél, az elmúlásnál maradjunk, különféle jóslásokba is bocsátkoztak a helybeliek. Az Alsó-Garam menti Kéménden például azt tartották, hogy ha szépen (vagy szomorúan) szólnak a harangok, rövidesen halott lesz a faluban. Afarnadiak szerint viszont az jelent halált, ha a falu harangja kétszer megszólal magától. A harangokkal, harangszóval bensőséges viszonyban lévő helybeliek persze sokszor különféle helyi történeti vagy hiedelemmondákat is fűztek hozzájuk, melyek eredeti valóságmagvát ma már sokszor elég körülményes kibogozni. Kőszegen például naponta harangoznak délelőtt tizenegykor annak emlékére, hogy állítólag ekkor űzték ki a városból csellel a törököt. Ugyanezért szólal meg ebben az időben naponta az érsekújvári harang is. Komáromban viszont állítólag a földrengés (melyik?) emlékére harangoznak tizenegykor. Tudjuk, a déli harangszó Hunyadi János nándorfehérvári győzelmére emlékeztet. Ugyanakkor persze sok vidék tréfás népi harangszó-magyarázata alapján, az ebédidőre is felhívja a figyelmet. Észak-Morvaországban például így szólnak délben a harangok, hogy a mezőkön dolgozó legényeket ebédhez rendeljék: Cingilingi bőm, Podme chlapci - dóm Lukács László tudósítása szerint a Balaton nyugati partján fekvő Káli-medence falvaiban is erre figyelmeztetnek délben a harangok, imigyen: Tál mellé! Tál mellé!'6 (1987) 16 16 Jelen írás eredetileg ismeretterjesztő cikként látott napvilágot, de a problematika nyelvi és földrajzi, kulturális és vallási határokat átlépő volta miatt ide is besoroltam. Azóta (s azt megelőzően is) természetesen jóval gazdagabb még a magyar irodalma is. Ezek újabb áttekintéseit lásd: Jung 2004; Voigt 2004, 336-342.
