Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
1. Néphit, népszokás, népi vallásosság
182 Néphit, népszokás, népi vallásosság gozatomban már magam is érintettem a témát (Liszka 2009), s jelen írásban nem az ott megjelenteket szeretném ismételni, hanem további adatokkal szélesebb összefüggésekbe helyezni a kérdéskört. Bibliai előképek Szakadjunk most el rövid időre a bevezetőben idézett Kristóf-legendától, s gondoljunk csak bele, a római katolikus templomaink Szent József-ábrázolásai általában milyen attribútumokkal is mutatják a szentet? A legközismertebb a kezében tartott liliom mint a tisztaság, a szűziesség jelképe. Felületesen szemlélve ott is van ez az attribútum gyakorlatilag minden Szent József-képen, -szobron. Viszont, ha gondosabban megvizsgáljuk, gyorsan kiderülhet, hogy az, amit a kezében tart, bizony nem mindig liliomág, hanem egy egyenes, sokszor szemmel láthatóan gondosan megmunkált bot, pálca, aminek a felső végén levelek, virágok serkentek (pl. Mühleisen-Pömbacher-Pömbacher 2008, 56, 69, 100, 130, 140, 162 stb.), sőt, olykor még egy, Josef felirattal ellátott, a botra kötött szalag is jelzi, hogy valamiféle vetélkedés végtermékével van dolgunk125. Ezek a virágok még csak nem is hasonlítanak a liliomra! 51-52. kép: A Szent Család, József kezében a kihajtott, kivirágzott pálcával. Martin Johann Schmidt festménye 1775-ből. Maria Taferl kegytemploma, Ausztria (Liszka József felv., 2015) 125 Lásd például azt az 1725/26-ban készült festményt a schussenriedi (Baden-Württenberg) kolostortemplomban (Franz Joseph Spiegler alkotását), ahol József ölében a Kisjézus, lábánál egy puttó, kezében egy kivirágzott bottal, s a boton egy szalag, Joseph felirattal (Mühl - eisen-Pörnbacher-Pörnbacher 2008,169).
