Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
1. Néphit, népszokás, népi vallásosság
158 Néphit, népszokás, népi vallásosság 38. kép: Id. Lucas Cranach innsbrucki Mariahilf-képe (https://de.wikipedia.org/wiki/Gnadenbild_Mariahilf#/media/File:Gnadenbild_Mariahilf,Jnnsbruck.jpg. 2016.07.1.) A barokk búcsújáró helyek döntő többsége a Szűzanya tiszteletére van szentelve; a török veszedelem ellen ugyanis gyakran hívták segítségül a győztes Szűzanyát (Jánosi 1939, 4; Tüskés 1993, 25-26). Ebben a sorban előkelő hely illeti mega passaui Mariahilfkegyképet és annak számos közép-európai másolatát (Bárth 1990a, 421). Magának a passaui kegyképnek a művelődéstörténeti és néprajzi vonatkozásait mások mellett a legutóbb Walter Hartinger foglalta össze kismonográfiájában (Hartinger 1985), illetve a témával foglalkozó egyéb tanulmányaiban (Hartinger 1984; Hartinger 2003. Előbbi magyar nyelvű változatát lásd: Hartinger 2000). Walter Hartinger kutatásaiból tudjuk, hogy a passaui búcsújáró hely, keletkezését tekintve mintegy megelőzte korát. Arról van szó tudniillik, hogy amíg a középkori búcsújáró helyek egy-egy szent sírja, jelentősebb ereklyéje köré szerveződtek, addig a barokk korban a kegyhelyek központjában csodás erejű képek, szobrok állottak. Ezzel szemben a 19-20. században a búcsújáró helyek látomások, víziók helyszínein jöttek létre. A passaui búcsújárás kezdetei egy 17. századi látomásból eredeztethetőek, amikor is Marquard von Schwendi passaui kanonoknak több alkalommal víziói voltak. Inn-parti kertjéből esténként a fölötte magasodó dombon fényeket látott, amely fények, mintegy processzióba rendeződve vonultak végig a hegygerincen. Paptársai tanácsára a hegyen egy fakápolnát építtetett, majd később e kápolnában helyeztette el az id. Lucas Cranach Mária-képéről általa 1622-ben készíttetett kópiát (az eredeti visszakerült az innsbrucki Szent Jakab-templomba, s később - a passaui hatására - maga is kegyképpé vált. Vö. Aurenhammer 1956,119-123).
