Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)

1. Néphit, népszokás, népi vallásosság

118 Néphit, népszokás, népi vallásosság A halálelőjelek egy másik csoportja az egyes tárgyakkal (pl. tükör) kapcsolatos, ne­hezen magyarázható, váratlan esemény megfigyeléséből ered71: ha a tükör leesik, meg­hal valaki. Adatközlőm egy megtörtént esetet mesélt el, amikor a tükör leesett a díványra, össze sem törött, de a házban valóban meghalt valaki. A harangok szavából szintén megjósolható a közeli haláleset: ha síra harang, halott lesz. Mert nem egyfor­mán szól a harang!72 Bizonyos álmok is jelezhetik a halál közeledtét: ha a beteg valamelyik halott hozzá­tartozójával (pl. szüleivel) álmodik, akkor a közeli halálát jelzi73. Ha valaki álmában me­szel, az betegséget vagy halált jelent. Ugyancsak halált jelent foghúzással álmodni. Méhével (méh) álmodni veszélyt jelent. Ha az ember lóval álmodik, betegséget jelent.74 A fenti halálelőjelek megjövendölte s a beteg állapotából is nyilvánvaló agónia még sok föladattal sietteti a hozzátartozókat. Ha a nagybeteg korábban nem gondoskodott róla, akkor a hagyatkozást is ilyenkor szokta lebonyolítani. A végrendeletet tanúk előtt a jegyző írta. Közben a hozzátartozók gondolatban már a temetésre készülnek. Ha esetleg nincs gyászruhájuk, akkor azt még a főszertartásig elkészíthetik. A haldoklónak kiveszik a párnát a feje alól, hogy könnyebben haljon meg75. Nem sza­bad hangosan sírni fölötte, mert akkor felríjják és nehezen tud meghalni76. Adatközlőm példát is tud rá: egyszer valakit így felríttak, és még egy hétig élt, de élő halott volt. A haláleset, készülődés a temetésre A halál beállta után azonnal lefogják a halott szemét, állát pedig egy kendővel vagy tö­rölközővel felkötik. Lepedőt tettek a földre, s ott híveit ki a halott. Más vélemény szerint csak azt tették a földre, aki vízibetegségben vót, hogy ki ne fakadjék; a főd megszíja. A legsürgősebb teendők közé tartozik továbbá, hogy azonnal letakarják a tükröt77, majd lámpát gyújtanak, amely egészen a temetésig állandóan ég a halott mellett. Az ab­lakot nem szabad kinyitni, mert felpuffad a halott78. Az elhunytat a halottkém vizsgálta meg79, akit a falu választott. Nem volt neki erre semmilyen iskolája: „gombostűt szúrt a halott talpába, ha megrándult, akkor csak tetszhalott vót”. A halál megállapítása után beírta az elhunyt személyi adatait egy könyvbe, aztán még - ha szükséges volt - az örökség dolgában is segédkezett. 71 Turóc-völgy: Ha egy cseréptányér, kép vagy tál a falról leesik, halált jelez (Ujváry 1975,130). 72 Turóc-völgy (Ujváry 1975, 130 és 135). 73 Turóc-völgy (Ujváry 1975,130). 74 A Turóc-völgyben fehér lóval álmodni jelent halált (Ujváry 1975,130). 75 Turóc-völgy: Az idősebbek a szüleiktől hallottak olyan esetet, hogy a haldokló öreg embert az ágy­ból kivették és földre fektették a mestergerenda alá, s azután ott halt meg (Ujváry 1975,131). 76 A Turóc-völgyben nem ítélték el a visszarívást, főleg fiatal haldokló esetében nem (Ujváry 1975, 131) . 77 Turóc-völgy (Ujváry 1975, 132). 78 A Turóc-völgyben ezzel ellentétben ajtót, ablakot nyitottak a halál beállta után (Ujváry 1975, 132) . 79 Turóc-völgy (Ujváry 1975,132).

Next

/
Oldalképek
Tartalom