Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
1. Néphit, népszokás, népi vallásosság
Az emberi élethez fűződő szokások...105 a toll meg sem rezdült, azzal meg volt állapítva a halál ténye és kiállította a halotti bizonyítványt. A falu lakossága a szóbeli tájékozódás mellett a harangszóból is értesülhetett a halálesetről. A harangszó alapján ennyit meg lehetett állapítani, hogy férfi, nő vagy pedig gyermek-e a halott. A férfi halottnak ugyanis három verset húztak, a nőnek pedig kettőt. A kisgyerek halálát csak egy csengettyűvel jelezték (Kéménd). „A férfinak hármat csendítenek, a nőnek pedig kettőt. Arrú tudtuk meg, hogy fírfi-i halt meg vagy nő. Ha kis halott vöt, akkor csak egyet csendítettek, aki még nem áldozott, nem gyónt" (Szőgyén). A halottas ház ajtaján két oldalra elkötött fekete lepedő lógott (Szőgyén), illetve a halott mellett mindig égett a gyertya - ezekből a jelekből lehetett tudni, hogy halott van a háznál. Vidékünkön a hatvanas-hetvenes évektől már nem a háznál, hanem a temetőben épült ravatalozóban (halottasház) ravatalozzák fel a halottat (Barton a nyolcvanas évek közepén figyelték meg, hogy a ravatalozó ajtajának két oldalán lelógó fekete drapéria jelzi az ott kiterített halottat). A vizsgált terület falvaiban a halottat általában egy rokon vagy ismerős nő mosdatta meg, öltöztette fel (szinte mindenütt találunk azonban olyan, szegényebb sorból kikerült asszonyokat is - Szőgyénben ezt is halálpillének hívják -, aki valamilyen természetbeni juttatás fejében rendbe tette a halottat). Vizes, olykor ecetes ronggyal mosdatták le az elhunytat, a férfiakat meg is borotválták. A haiottmosó vizet rendesen a trágyadombra öntötték. A halottat ünneplő ruhájába öltöztették (idős nőre gyakran az évtizedekig őrzött menyasszonyi ruháját adták. Kéménden a hetvenes évek végén is temettek egy nyolcvanesztendős asszonyt menyasszonyi ruhájában). A koporsóba fektetett halott kezeit a református Kisújfalun nagyjából a 20. század közepéig a test mellett, azzal párhuzamosan helyezték el. Ezt követően, mint a vidék többi településén is, összekulcsolták a kezeket, a római katolikusok rózsafüzért és imakönyvet is tettek a halott keze ügyébe. A 20. század első felében a halott lábára általában cipőt, csizmát nem húztak (Fámádon azt tartották, hogy azért, mert „azzal kopog, ha éjjel hazajön”). A halottra lábbeli adása csak a második világháború után vált általánossá. Férfi halott kalapját vagy a feje mögé helyezték a koporsóba (Kéménd) vagy a koporsó tetejére tették (Kisújfalu). Farnadon viszont a felravatalozott halott mellére helyezték a kalapot, majd - miután lezárták a koporsót - annak tetejére, s úgy is földelték el. Csicsón szintén a koporsó fedelére szegezett kalappal temették el a férfiakat. A koporsóba gyakran beleteszik a halott kedves holmiját (pipáját, dohányzacskóját, görbebotját), kezébe fémpénzt tesznek, hogy „Szent Péter beengedje a mennyországba” (Kicsind, Kéménd). Azt is tartották, hogy a halott azért kap pénzt, mert „életében pénzért dolgozott” (Fámád). Kéméndi vélemény szerint viszont azért, hogy a „hídon áteresszék”. A halott feje alatt a koporsóban párna volt, ami forgáccsal (Kéménd: gyalulík) volt kitömve. Ezt a koporsókészítő adta a koporsóval együtt. A vizsgált időszakban csak a nagyobb településeken volt temetkezési vállalkozó, így a kisebb falvak lakói a koporsóért és az egyéb temetéshez szükséges kellékekért a közeli városokba (Léva, Párkány, Esztergom, Komárom, Gúta, Érsekújvár) voltak kénytelenek beutazni. Amiga koporsó meg nem érkezett, addig vagy az ágyban (= az elsőházban) ravatalozták fel az elhunytat, vagy két mosószékre egy fehír trózsokot (szalmazsákot) tettek, letakarva fehér gyolcslepedővel. A koporsó megérkezéséig Csicsón a földre tették a halottat. Amikor megérkezett a koporsó, akkor az alját 2-3 mosószékre helyezték. A mosószékeket kézimunkával díszített vászonlepedővel körülkerítették (ilyen hímzett halotti lepedő Kéménden több család birtokában is volt, s ezeket kölcsön is szokták adni). Csicsón egy priccs-szerű hársfaágyat vittek be, amelyet három darab halottas lepedővel takartak le. Kettő hímzett szélűvel körbetekerték.
