Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Munkát adó gyárvároska, avagy az ipari park szerepe... 97 szempontból fontos eszközt. A többség számára azonban a kompnak leginkább szimbolikus jelentősége van: a nyitottságot, a mozgást, a ki- és beáramlást testesíti meg, aminek pozitív jelentőséget tulajdonítanak. Szerintük ezért van szükség kompra. Csak kevesen ismerték fel a teherkomp és az ipari park közötti összefüggést, vagyis azt, hogy az ipari park létrehozása a teherkomp létrehozásának függvénye. Ennek egész egyszerűen az volt az oka, hogy hirtelenjében sokan nem tudták, mi az ipari park. A csoportbeszélgetések során tehát előszöris az ipari park-fogalom definiálását tűztük ki célul. A beszélgetőtársak között voltak néhányan, akik már jártak ipari parkban - elsősorban az esztergomi-dorogi ipari parkot említették -, sőt dolgoztak, dolgoznak is ott, de a többség még nem látott ilyesmit. Végezetül a következő elképzelés alakult ki: az ipari park olyan már meglevő vagy éppen újonnan létrehozott infrastruktúra keretén belül működő kolosszális gazdasági képződmény, amelyet sok kis cég alkot. Ez a sok kicsi cég, kis gyár együtt olyan, mint egy kisváros, s ez az ipari park. Vagy ahogyan az egyik interjúalany mondta: gyárvároska. Az interjúalanyok ipari park konstrukciójának lényege tehát a „nagy” és a „kicsi” összekapcsolása. Hatalmas területen kicsi cégek. Az általuk elképzelt ipari parkban nem igazán kap helyet nagy cég, ugyanis a nagy céget általában a multinacionális vállalattal azonosítják, s ez sokukban negatív érzéseket kelt. Az ipari park külső megjelenési formájának és szervezeti struktúrájának leírásán túl létezik az ipari park értelmezésének egy másik dimenziója is. Ezt nevezhetjük funkcionális vagy szimbolikus dimenziónak. Vagyis: mit jelképez az ipari park? Mi értelme, milyen jelentősége van az ipari parknak? A válasz egyetlen szó: MUNKA. Gazdasági aktivitástól, kortól, nemtől és lakhelytől függetlenül az ipari park szinte mindenki számára egyenlő a munkával, új munkahelyek teremtésével, s ehhez kapcsolódik a másik kulcsszó - a fejlődés. Tehát amíg a komp a nyitottság jelképe, az ipari park a munkalehetőség és a fejlődés szimbóluma, s ezért abszolút pozitív értelmezésben jelenik meg. Funkcionális szempontból megközelítve ez annyit jelent, hogy szükségesnek, fontosnak tartanák egy ipari park létesülését, mivel meggyőződésük, hogy ez nagymértékben enyhítene a régió munkanélküliségén. S ahol van munka, van pénz is, ami költhető is, invesztálható is, de mindenképpen újabb fejlődést hoz magával. Ipari parkra - még egyszer hangsúlyozom - a többség véleménye szerint olyan nagy szüksége lenne a párkányi régiónak, mint a kenyérnek a kovászra. S innentől szemlélve felértékelődik szemükben a teherkomp szerepe is: a mozgás, a nyitottság, a rugalmasság szimbóluma összekapcsolódik a biztonság, a megállapodottság, a stabilitás szimbólumával. Az egyik interjúalany ezt a következő szavakkal fejezte ki: „Azért is kellene az ipari park, hogy egy kicsit megmozduljon, felrepüljön ez a környék, mert most teljesen halott. " 2. Kinek nyújtana munkalehetőséget az ipari park? Az interjúalanyok többsége egyetértett abban, hogy az ipari park elsősorban a fiataloknak és a középkorúaknak, továbbá a középfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek nyújthatna munkalehetőséget. Némileg megoszlottak a vélemények a nemek esélyegyenlőségét illetően. A fiatalabb nők úgy látják, hogy az ipari park munkaadói ugyanúgy diszkrimináinák őket, mint bármely más munkaadó, vagyis abban a pillanatban, amint kiderülne róluk, hogy kisgyermekes anyák, inkább mást vennének fel helyettük. Az idősebb nők és a férfiak
