Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
72 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje úgy jellemezhető, hogy az adott esetben kisebbségi szlovák nemzetiségű népesség térszerkezetileg külön tömböt ezekben a járásokban nem alkot; ugyanakkor tömörülése csekély mértékű, noha számarányukat tekintve legjelentősebb közösségei egyértelműen a járásközpontokban összpontosulnak. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján azonban a két járás túlnyomórészt magyar többségű15 településeinek mindegyikében élt szlovák nemzetiségű népesség. 3.2.3. A disszimilaritási mutatók területi eloszlása alapján levonható következtetések A szlovákiai magyarság sajátos földrajzi helyzete, a magyar közösségek államhatár mentén hosszan elnyúló településterülete miatt a dél-szlovákiai járások eredményeit a járások földrajzi helyzete szerinti sorba rendezés alapján is elemezhetjük. Az 5. ábrán a járások disszimilaritási mutatóit a grafikon vízszintes tengelye mentén, a járásközpontok kelet-nyugati földrajzi pozíciója alapján rendeztem sorba. Az elemzés eredményei alapján úgy tűnik, megalapozott az a mutatók értékének alakulásából levonható következtetés, miszerint a magyar és a szlovák nemzetiségű népesség térbeli, településszerkezetbeli elkülönülésének mértéke a déli határ menti sáv járásaiban egy képzeletbeli, nyugat-keleti tengely mentén szabályosan rendeződik el. Nyugatról, a legtöbb magyar népességet tömörítő régióból kelet felé haladva, a járásokban a magyar és a szlovák népesség szegregációja mind erőteljesebben domborodik ki. Ez a jelenség összefüggésbe hozható Szlovákia régióinak általános fejlettségi mutatók szerinti területi differenciálódásával16, egyben meg is erősíti azt a feltételezést, miszerint az etnikai csoportok térbeli szegregációjának mértéke összefügg az adott helyi közösségek általános társadalmi-gazdasági fejlettségi szintjével, akként, hogy a „fejletlenebb”, gazdaságilag hátrányosabb helyzetben lévő, társadalmi integrációs problémákkal küszködő régiókban a „zárt" etnikai területek fennmaradásának esélye nagyobb. Összegzés Ami az általam hozzáférhető felhasznált adatbázis jellegéből is következett, ez az öszszefoglaló sajnos nem térhet ki az etnikai térszerkezeti vizsgálatok talán legizgalmasabb részének bemutatására és elemzésre - a térszerkezetbeli átalakulások irányának és dinamikájának megragadására. Ehhez szilárdan megalapozott összevetéseket lehetővé tevő adatbázis szükségeltetne, amelyben a községsoros adatok az elemzés eszmei időpontjáig egységes rendben lennének végigvezetve. Bizonyos következtetések a községsoros adatok egyeztetése nélkül, különböző adatokból származó és időpontokra vonatkozó számítások öszszevetéséből is levonhatók persze, de valós folyamatok megragadásához mindez túlságosan is nehézkes és, ami rosszabb; könnyen tévútra vezethet a háttérben sejthető okok felkutatásánál. A községi adatok egyeztetése híján ezért is nem kísérleteztem most a jelzett forráshelyen egyébként rendelkezésre álló korábbi, 1991-es népszámlálások adatsorainak felhasználásával. 15 A Komáromi járás 45 községéből 5, a Dunaszerdahelyi járás 66 községéből mindössze 3 volt szlovák többségű település 2001-ben, azonban ezek is javarészt kis lélekszámú közösségek voltak. 16 Faltan, L. - Pašiak, J. (eds.): Regionálny rozvoj Slovenska. Východiská a súčasný stav. Bratislava, Sociologický Ústav SAV, 2004.
