Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
188_____Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje tusú intézkedések mellett olyan, az épített környezetre vonatkozó fejlesztéseket is magában foglal, melyek kevésbé a természeti környezetre, leginkább a lakók életkörülményeire, a lakókörnyezetre gyakorolt hatással érvényesülnek. Ilyenek a közlekedést és a vezetékes ivóvízellátást érintő intézkedések. Az újra aszfaltozott vagy portalanított utak, az eltüntetett kátyúk elsősorban biztonságtechnikai és esztétikai szempontból javítják a lakókörnyezet állapotát. Emellett a közlekedési infrastruktúra kiépítettségének és minőségének javulása a kistérség kedvezőbb elérhetőségét eredményezi, ami nagyban hozzájárul a város és térsége gazdasági versenyképességének megalapozásához, illetve növeléséhez is. Az egészséges ivóvíz biztosítása önkormányzati feladat, emellett alapvető emberi szükségletet elégít ki. A minőségi ivóvíz biztosítása megköveteli a víznyerő helyek vízbázisainak védelmét, az ellátási rendszerek magas színvonalú kiépítettségét. A határ menti települések egy részében még jelentkeznek fejlesztési hiányosságok. A prioritásban megfogalmazott környezeti állapot fejlesztése, illetve a hozzá kapcsolódó intézkedések amellett, hogy a lakókörnyezet milyenségét, valamint a kistérség befektetővonzó képességét jelentékeny módon javítják, azzal, hogy megteremtik a turizmus fejlesztéséhez szükséges legalapvetőbb környezeti feltételeket, a térség turisztikai céljainak megvalósítását is jelentős mértékben előmozdítják. A határ menti térség településeinek túlnyomó többségében a szennyvizek kezelése nem megfelelően megoldott. A szennyvízcsatornával nem rendelkező településeken az épített különböző csatornapótló létesítmények sok esetben nem felelnek meg a hatályos építési előírásoknak, és ezekből a folyékony hulladék el tud szivárogni. Ezért a térség egyik legégetőbb környezeti problémája, hogy az elszikkasztott települési és egyéb (pl. állattartó telepek) szennyvizek szennyezik a talajt, a felszín alatti és a felszíni vizeket egyaránt. A káros folyamat eredményeként a települések alatt szennyvízdombok alakulhatnak ki, amik jelentős mértékben növelik a belvizek kialakulásának veszélyét. Problémát jelent továbbá, hogy az összegyűjtött szippantott szennyvíz végső elhelyezése tisztftatlan formában hulladéklerakó telepeken, vagy még rosszabb esetben, valahol a külterületi földeken, a természetben történik. A létező szennyvíztisztító művek csak egy bizonyos mennyiséget képesek kezelni, amely fogadó kapacitás azonban messze nem elegendő a térségben keletkező szippantott szennyvízmennyiség befogadására. A térség területének nagy részén a csatornázottság hiányából következő szennyvízkezelési mód rendkívül környezetszennyező és környezetkárosító folyamat, amely nagymértékben veszélyezteti a térség meglévő természeti értékeinek megőrzését. Ezért a térségben keletkező folyékony hulladék az uniós normáknak is megfelelő, környezetbarát módon történő kezelését az e téren még jelentős lemaradásokkal küzdő településeknek is mihamarabb ki kell alakítania. Ennek megfelelően cél a térségben keletkező folyékony hulladék jogszabályoknak megfelelő, környezetbarát módon történő kezelésének elérésével a környezet további szennyezésének megszüntetése, a természeti értékek megőrzése, illetve a lakókörnyezet minőségének a javítása. Összefoglalva: a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a vízrendezés és vízkárelhárítás, vagy a hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése, az érintett területek valamennyi településén kardinális problémának számítanak. Lehetőség van azonban olyan műszaki megoldások megvalósítására, amelyek bizonyos, egymáshoz közeli településeken határoktól független, közös megoldásokat tesznek lehetővé. Épp a föld