Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
184 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje kozások egy kisebb rétege számára biztosíthat megélhetést, szélesebb rétegek számára pedig kiegészítő jövedelmet. Ezt természetesen nem szabad lebecsülni: a több lábon álló családi háztartások - ugyanúgy mint a vállalkozások - életképesebbek, jobban képesek kivédeni a piac változásaiból adódó bizonytalanságokat. A fejlődő idegenforgalom ezen túl közvetett hatásként a térség ismertségét és jó hírét növeli, ami a gazdaság más ágazatai számára is pozitív üzenetet közvetít a térségről. A turizmusfejlesztés célja többelemű: • A határ menti sáv belső erőforrásaira támaszkodó fejlesztések megvalósítása révén a helyi lehetőségek fokozott kihasználása, a külső erőforrásoktól való függés enyhítése; • Alternatív jövedelemtermelési lehetőségek teremtése a lakosság számára az idegenforgalom felfuttatása révén; • A turizmus fejlesztése által a térség hírének, ismertségének növelése, ami viszszahat a beruházók érdeklődésének felkeltésére is. Az idegenforgalom fejlesztése tekintetében a határ menti sáv természeti-táji egységei teljes mértékben egymásra vannak utalva, és csak közösen alakíthatnak ki valóban vonzó és gazdag turisztikai kínálatot - ebből adódóan a városok és a térségük idegenforgalma közös egységként fejlesztendő. Az idegenforgalom Magyarország gazdaságának egyik fontos ágazata. Az utóbbi néhány évben visszaesett ugyan a turisztikai forgalom, ám ez minden bizonnyal átmeneti jelenség csupán. A hazai turizmusfejlesztéssel foglalkozóknak a következőkre kell figyelniük: • a külföldi turisták száma és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma is csökkent, ezzel együtt megnőtt a belföldi turizmus szerepe; • a minőségi szálláshelyek kihasználtsága országosan is nőtt (azaz egyre szélesebb réteg engedheti meg magának a minőségi turisztikai szolgáltatások megfizetését), míg a közepes vagy alacsony szintű szálláshelyek kihasználtsága csökkenő tendenciát mutat. A turisztikai piac változásainak jellemzője, hogy hagyományos ágai mellett az utóbbi években új formái iránt nőtt meg a kereslet belföldön és külföldön egyaránt, ami olyan térségek és települések számára is esélyt ad a turizmus fejlesztésére, melyek korábban nem voltak frekventált célterületei. Ilyen formák elsősorban a vidéki tiszta és nyugalmas környezetre, másrészt az aktív szabadidő eltöltésre épülnek, mint pl. a falusi-öko-bakancsos-oktatási-sportturizmus, ez utóbbin belül is a természetközeli- és az extrém sportok, mint pl. a kerékpáros turizmus, beleértve annak „vadabb”, hegyvidéki változatait, a lovasturizmus, illetve pl. a siklóernyőzés, sziklamászás, barlangászás, természetjárás stb. A határ menti sáv települései számára az igények ezen változása új esélyeket ad a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázására, mivel az egész Északi-Középhegység jó adottságokkal rendelkezik a turizmus ezen új, divatos formái számára, beleértve olyan speciális ágakat is, mint pl. a siklóernyőzés vagy a sziklamászás. Rövid távon elsősorban a belföldi turizmus fejlődése jelent perspektívát, hosszabb távon azonban az igényesebb, ugyanakkor jóval fizetőképesebb külföldi vendégek kő-
