Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 179 zsonyi szervezetet találunk, de a többi 10 nyertes is városi volt, és csak 3 pályázati anyagról tudunk, amely faluban készült. Égtájak szerint viszont teljes a harmónia, mert 8-8 pályázó van keletről is, nyugatról is (VÁTI 2003). 1998 decemberében az Európai Unió kiterjesztette a PHARE CBC programokat minden határ menti régióra, ezért a szlovák kormány 1999 folyamán szerződésekben rögzítette Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal a határ menti együttműködések kétoldalú programjait, a szükséges szervezetek létrehozására és támogatására. Egyidejűleg együttműködési bizottságokat is létrehoztak, amelyek támogatták az együttműködést. Kidolgozták a 2000-2006-ig terjedő időre a fejlesztési stratégiákat a határok mindkét oldalára. Ezt a dokumentumot 2000 áprilisában benyújtották jóváhagyásra az Európai Bizottságnak. 6.2. Jellemző fejlesztési tervek a határ mentén Jelentős különbség van a fentiekben fejlesztési csomópontnak nevezett szerveződések és a kistérségek igényei és lehetőségei között. Röviden úgy jellemezhetnénk a fennálló különbséget, hogy a fejlesztési csomópontok alkalmasak nagyléptékű tervek készítésére és ennek megfelelő beruházások megvalósítására. A kistérségek azonban jellemzően helyi fejlesztésnek, vidékfejlesztésnek nevezett programokban tudnak elsősorban sikerrel szerepelni. Ennek az a fő oka, hogy a kistérségek többségében ezen a határszakaszon elsősorban kis lélekszámú falvak, vagy kisvárosok találhatók, esetleg hátrányos helyzetű városok (Ózd), emiatt túl erős az önkormányzati befolyás a fejlesztések tervezésekor. A fejlesztési csomópontokban sokkal több érdekcsoport együttműködésére kerül sor, emiatt szélesedik az ő esetükben a fejlesztési színskála. A határ menti sávban kevés sikeres, jól fejlődő város van a magyarországi oldalon (Komárom, Esztergom), annál több az olyan, amelyik évtizedek óta hátrányban szenved épp határmentisége miatt (Balassagyarmat, Ózd, Sátoraljaújhely). A határ mentére jellemző településforma a falu és a falvak csoportja kistérségekben, tájakban. A fejlesztési dokumentumok alapján a határ menti helyi fejlesztési igényekből népszerűségi listát állíthatunk össze a tervekből. Kidolgozottságuk miatt hasznos lehet ezek ismertetése a szlovákiai fejlesztők számára is. Magyarországon neves pályázatíró cégek készítik ezeket a dokumentumokat, többek között a Excellence rt., Hitesy-Bartucz- Hollai Üzleti Tanácsadó Iroda, MTA Regionális Kutatások Központja, Nógrádi Gazdaságfejlesztő' Kht., Terra Studio Kft. stb. A közlekedés fejlesztése A határ menti kistérségek első számú gondja a határátkelés nehézsége. A megnyíló határok csak az egyik akadályt fogják elgördíteni az együttműködések útjából, mert továbbra is nehézséget fog jelenteni a közlekedés. Az évszázadokon át meglévő közlekedési utak, beleértve az ösvényeket, a gyalogutakat, a szekérjárásokat, stb, egyelőre járhatatlanok. Ezért várható és elfogadható a kistérségek igénye, hogy az Ipolytól a Tiszáig újra épüljenek a hidak és az átjárást biztosító fontosabb utak, illetve új hidak épüljenek a Dunán. Bármilyen területi egység - lehet az ország, régió vagy éppen egy kistérség - gazdasági fejlődésének, az ott élő emberek életkörülményei és életszínvonala javításának az egyik legfontosabb alappillére az infrastruktúra, amelyen belül az egyik legszembetűnőbben megnyilvánuló szegmens a műszaki vonalas infrastruktúra, amely
