Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
160_____Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje vékenységük jelentőségét jelzi, hogy fontosabb programjaik az országos lapokban és tévékben is nagy terjedelemben szerepelnek. A politikai döntéshozók mint a szervezet tagjai vannak jelen. Egy hibás szokás szerint a tagok úgy érzik, hogy az éppen regnáló városi polgármestert kell elnöknek megválasztani, ami azért kényszer, mert a négyéves ciklusok nem adnak biztosítékot arra, hogy az ügy iránt elkötelezett legyen minden egymást követő polgármester. Ez megmutatkozott abban, hogy a választási ciklusok körül hosszabb ideig voltak interregnumok. A másik föllelhető hiba az a következmény, hogy az elnöklő polgármester városa, jelen esetben Balassagyarmat lett a központ, és az eurorégió fogozatosan a balassagyarmati kistérség egyik szervezetévé válhat/válik. Az eurorégió titkára képviselni szokta tárgyalási jogosítvánnyal az elnököt a Pest megyei Területfejlesztési Tanácsban, ő volt jelen a Visegrádi Négyek elnökeinek tárgyalásain is, igaz, az aláírás terhes feladatát már az elnök vállalta magára. Fordulat 2004-2005-ben következett be, amikor mind a hidak, mind az európai közlekedési folyosók ügyében állásfoglalást adott ki az eurorégió, de láthatóan nem valamely munkacsoportja kapott szárnyakat, hanem a választási kampány tüze hevítette az eurorégió vezetőjét. A nemzetközi kapcsolatokban szerencsés fordulat következett be, egy holland állampolgárságú magyar asszony közvetítői szerepre vállalkozott a gronaui Eurégióval. Az mondható tehát, hogy az eurorégió még nem használja ki tevékenységében mindazt a lehetőséget, amit a saját alapszabálya megenged, úgy működik, mintha csak a saját (kulturális) tagozata lenne. Ez az erős személyiségű titkár és a kevéssé kreatív önkormányzati közgyűlés közötti furcsa megállapodás eredménye, és a belső érdekérvényesítés példája. A külső, szervezeten kívüli érdekérvényesítés feladatát is a titkár látja el, a maga teremtette ismeretségi hálón keresztül, de ezeknek a tagjai elsősorban művészek és tudósok, azaz gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkező garabonciások. Mindkét eurorégióra jellemző azonban az, hogy egyik helyen sem tudott a közgyűlés olyan integráló személyiséget találni elnöknek, aki alkalmas lett volna arra, hogy a karakteresen meglévő egy-egy munkacsoport mellé más munkacsoportokat is cselekvésre serkentsen. így egymás mellett létező - egy kulturális és egy környezetvédelmi ágazatot magas szinten megvalósító - de együttműködésre inkább udvariassági okokból kapható két külön álló szervezetet találunk. Egyelőre az eurorégió lényege, a közös regionális gondolkodás és a rá épülő közös regionális fejlesztés még nem a fő jellemzője az egymást követő értékes cselekvéssoroknak. Itt nincs végzetes hiba, mert a szervezeti váz készen van, továbbfejlesztésre alkalmas, a kapcsolati háló kialakult, bármikor kerülhet olyan helyzetbe a két eurorégió, hogy tevékenységük harmonikusan összefonódik a közös Ipoly-völgyi régió javára. 4.7. NEOGRADIENSIS Eurorégió Nógrád megye a PHARE CBC-program Kis Projekt Alapjának támogatási lehetőségét kihasználandó hozta létre a szlovák partnerszervezettel közösen a NEOGRADIENSIS Eurorégiót 2000 elején Losonc központtal. A névválasztást az határozta meg, hogy a megye régi latin neve nem sérti egyik fél nemzeti érzékenységét sem. Nógrád megye szlovákiai partnerei az eurorégióban a nagykürtösi, a losonci és a poltári járások. A NEOGRADIENSIS Eurorégió partnerszervezete a NEOGRADIENSIS Eurorégió Egyesület
