Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
158 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje Ipoly Unió, az Ipeľská Únia, a váci Göncöl Alapítvány, a gödöllői Tölgy Természetvédelmi Egyesület, a Bükki Nemzeti Park, a Selmecbányái UNESCO-Chair Alapítvány és a Szlovák Tudományos Akadémia. Az eurorégió szervezeti felépítése szerint több munkacsoport is létezik, azonban az éves jelentésekből láthatóan a kulturális munkacsoport a legaktívabb, amit személyesen a titkár vezet. Rendezvénysorozatok segítik az eurorégiós gondolat népszerűsítését. A szabadegyetemi sorozatot a Phare CBC-hez, az NCA-hoz beadott pályázatok segítségével tartják fenn. A helyszínek lefedik a folyóvölgy egészét, váltakozva magyarországi és szlovákiai helyszíneken tarják a rendezvényeket. Ez azzal jár, hogy folyamatos kapcsolattartásra van szükség a szlovákiai önkormányzatokkal és intézményekkel, amit segít az eurorégió Ipolybalogon élő segítője, referense. A meghívott előadók - szintén a kölcsönösségre törekedve - mindkét ország neves kutatói, közéleti szakemberei. A látogatók az alapító tagok, az önkormányzatok és intézmények vezetői és egyéb közvélemény-formáló személyiségek közül verbuválódnak. Mivel a meghívások során vendége volt a szabadegyetemnek a magyarországi szlovák nagykövet is, közbenjárására sikerült a letkési határátkelő nyitvatartását meghosszabbítani. Az eurorégió V. közgyűlésén a tagszervezetek felvetésére megfogalmazódott a kistérségekkel való kapcsolatfelvétel fontossága, de ennek nem lett az a következménye, hogy valamely munkacsoport tevékenysége fölerősödött volna a kulturális munkacsoport mellett. Az eurorégió kapcsolatokat tart fenn az Ister-Granum Eurorégióval, erről 2003-ban írtak alá szándéknyilatkozatot (de az aláíró nem az elnök, hanem a titkár volt). Ugyancsak ebben az évben lett az eurorégió tagja annak az új szervezetnek, amit a Visegrádi Négyek eurorégiós szerveződései hoztak létre érdekeik képviseletére. Az Ipoly eurorégió is tagja lett a 18 tagú tanácsnak. Ennek az új szerveződési formának az alapító okiratát ünnepélyes keretek között 2004-ben írták alá 16 eurorégió képviseletének részvételével az esztergomi várban. Az elnökség tagjai sorába választották az Ipoly Eurorégió elnökét is. A két országban működő eurégiók között munkamegosztás van olyan tekintetben, hogy az ipolysági eurorégió (vezetése) nagyobb hangsúlyt fektet a közlekedés fejlesztésére. Ennek jegyében ők rendezték meg az Ipoly-hidak című nemzetközi konferenciát Ipolynyéken 2003 októberében, ahol nyilatkozatot fogadtak el a politikai és állami vezetők jelenlétében a hidak újjáépítéséről, felszólítva a két kormányt, hogy tegyenek lépéseket a hidak mielőbbi felépítése ügyében. Ezt a mozgalomnak is minősíthető cselekvéssort, amit tehát elsősorban az Ipeľ Eurorégió szervez, az Ipoly Eurorégió támogatta szabadegyetemi foglalkozásain. Egy 2004-es közgyűlési határozatban pedig kezdeményezik a konferencián is szorgalmazott nyolc híd megépítését, és ennek érdekében egységes projekt előkészítését. Már 2005 novemberére esik az az állásfoglalás, amit szintén az Ipoly Eurorégió tett az észak-déli európai közlekedési folyosó helyét illetően. Az állásfoglalás megerősíti, hogy a közlekedési folyosót az ő területén kell vinni, a Budapesttől Parassapusztáig tartó gyorsforgalmi út kiszélesítésével. 2005-ben közgyűlési határozat született arról, hogy a gronaui székhelyű német-holland Euregióval együttműködési nyilatkozatot írnak alá, és felvételüket kérték a szintén gronaui székhelyű Európai Határrégiók Szövetségébe. A tagdíj évi 1500 €. Ennek hátterében az a személyes kapcsolat áll, amit egy Hollandiában élő magyar származású segítőtől kaptak. Az ő szervezésében volt alkalma az eurorégió elnökségének
