Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
150 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje 4.6. Civil szervezetek bokra az Ipoly Eurorégió körül17 Az Ipoly Eurorégió bemutatását arra használom föl, hogy egy részletesebb leírással érzékeltethessem, milyen társadalmi mozgások, szervezeti újítások révén bontakozik ki, erősödik meg, hogyan válik mozgalommá egy eurorégiós szervezet. Az Ipoly-táj Fejlesztési Alapítvány Az alapítvány létrejötte a Népművelési Intézet szakembereinek tevékenységéhez kötődik. Az intézet neves népművelői a rendszerváltás körüli években minőségi váltásra törekedtek, tevékenységük középpontjába a közösségfejlesztést állították. Ők hozták létre ennek nyomán a Közösségfejlesztők Egyesületét, amely egyesület úgy akart gondoskodni a közösségfejlesztés szakmaiságának megőrzéséről, hogy létrehozta annak műhelyét, a Közösségszolgálat Alapítványt 1992-ben (Beke 2001). Balassagyarmaton 1993-ban kezdte meg működését az alapítvány regionális irodája, amely két évi eredményes munka után önállósult 1995-ben Ipoly-táj Fejlesztési Alapítvány néven. Az alapító okirat az alapítvány tevékenységének területét az Ipoly másik oldalára is kiterjesztette, aminek az volt a valóságalapja, hogy már ebben az időben is folytak közös Ipolyvölgyi fejlesztési munkák. 1995-ben az Ipoly két partjáról Szécsénykében (Seőianky) összegyűlt 54 polgármesterrel közös nyilatkozatot fogadtak el az Ipoly-völgyi örökség ápolásáról, és ennek érdekében az intézmények és szervezetek együttműködéséről. Az Ipoly-táj Fejlesztési Alapítvány maga is több szervezet létrehozásánál bábáskodott, de kiemelkedően fontos volt tevékenysége a határon túl nyúló kapcsolatokat illetően is. Kezdetben a nemzetközi tapasztalatcserének (Csehország, Franciaország) tulajdonítottak nagy jelentőséget, aminek következtében gyakorlati segítséget is tudtak nyújtani Balassagyarmaton az erdészképzés beindításakor, mert francia kapcsolatot és tananyagot közvetítettek. Holland támogatással videó műsorkészítői tanfolyamot szerveztek a térség amatőr televíziósainak. A hely szelleme azonban megérintette őket, mert épp a közösségfejlesztés alaptételeiből kiindulva a helyi érdekek és helyi cselekvés felé kellett elmozdulniuk. Ez viszont odasodorta a tagságot és az érdeklődőket az Ipoly-völgye problémáihoz. Megszervezték legsikeresebb sorozatukat, az Ipoly Szabadegyetemet. Az Ipoly Szabadegyetem célja az Ipoly-völgy megismerése, az itt élők közösségeinek megerősítése volt. 1994 őszétől kezdve 1997-1998-ig, azaz négy éven át a téli hónapokban általában négy hétvégén foglalkoztak az Ipoly-völgye ügyeivel. A kurzusukon mindig voltak a másik oldalról, Szlovákiából is vendégek. Az első szabadegyetemi kurzusnak már az lett az eredménye, hogy - felismerve a történeti-környezeti-kulturális együttélés szükségszerűségét - nyilatkoztatot fogadtak el az Ipoly Öko-Eurorégió létrehozásáról. A következő szabadegyetemen már az eurorégió lehetőségeiről tájékozódtak. Megtervezték az eurorégió létrehozásának lépéseit, kidolgozták az Ipoly Térségi Együttműködés koncepcióját (funkcionális béke, politikai igény, gazdaság, környezet, kultúra témakörökben). A harmadik szabadegyetemen Európa és benne a Kárpát-medence integrációs törekvéseiről hallgattak előadásokat. 1997-1998-ra kialakult egy hasonló gondolkodású, a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztéséhez értő, szervezési ismeretekkel 17 A fejezet részlete Az Ipoly Eurorégió érdekérvényesítő képessége ci'mű dolgozatomnak (2006. Miskolc, kézirat). A Miniszterelnöki Hivatal megbízásából végzett kutatás témája: Az önkormányzatok és civil szervezetek érdekérvényesítése. Témavezető: Böhm Antal, MTA PTI, Budapest.
