Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
144 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje Elkészült a magyarországi oldalon dolgozó Reflex Környezetvédelmi Egyesület gondozásában egy közös, interneten hozzáférhető környezetvédelmi honlap, Osztrák-Magyar-Szlovák Infolánc néven. A győri Reflex egyesület 1997-ben kezdett el foglalkozni azzal, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos vitákban egy polgár, egy civil szervezet vagy egy önkormányzati társulás is olyan jól informált legyen, mint a hatóság. Ez az adatbázis először Győrben készült el, később bővült megyei és régiós szintre, s 2001-ben kapott a program az Európai Unió magyarországi delegációjától pályázat útján pénzügyi forrást arra a célra, hogy a rendszert a határon túlra is kiterjesszék. A projektben magyarországi oldalról a Reflex Egyesület, valamint a Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás, szlovákiai oldalról a BROZ Egyesület (Pozsonyi Regionális Környezetvédelmi Szövetség) és a Csallóköz-Mátyusföld Regionális Társulás (tehát az eurorégió szlovákiai oldala) vett részt. A programban az osztrák oldal is jelen van, a Kommunái Fórum háromoldalú önkormányzati együttműködés osztrák oldali szervezete. Felvették a kapcsolatot a burgenlandi zöldek képviselőivel is (Hardi 2001b). 4.3. Vág-Duna-lpoly Eurorégió 1999. július 3-án irta alá Pest megye, Komárom-Esztergom megye és Nyitra kerület az eurorégiós együttműködést a Neszmélyről induló Táncsics hajó fedélzetén, a Duna szlovák-magyar határvonalán, a „Hídverő Napok" keretén belül. Az eurorégió megalakítását öt éves civil szervezeti munka előzte meg, elsősorban a Rákóczi Szövetség keretein belül. Az eurorégió létrehozását segítette a megyei közigazgatási hivatal, a miniszterelnöki hivatal, a belügyminisztérium. Az együttműködési megállapodáshoz csatlakozott a Közép-dunántúli Területfejlesztési Tanács, valamint Fejér és Veszprém megye Területfejlesztési Tanácsa. Szlovákiában ekkor még nem volt kerületi önkormányzat, csak kerületi hivatalok léteztek, delegált képviselőkkel. így a Džurinda kormány egy miniszterelnöki határozattal adta áldását az eurorégiós együttműködésre. Ezután alakult meg az eurorégió munkaszervezete Tatabányán és Nyitra kerületben. A munkaszervezet a Vág-Dunalpoly Fejlesztési kht, amely önálló jogi személyként került bejegyzésre. Feladata az eurorégió célkitűzéseinek megvalósítása, melyet pályázatokon való részvétellel kíván megvalósítani, mivel más forrásokkal nem rendelkezik az eurorégió. Két titkárság segíti a munkát, az egyik Tatabányán, a másik Nyitrán. Az eurorégió létrehozásának egyik legfontosabb oka az volt, hogy a civil szervezetek és önkormányzatok korábban meglévő kapcsolatait egy magasabb szintre kívánták emelni. Céljuk az uniós csatlakozásra való felkészülés volt, a gazdaság, a kultúra, a turizmus összehangolt fejlesztése, a területfejlesztés és a területrendezés öszszehangolása, az Európai Unió közösségi finanszírozási programjaiban való eredményes részvétel, az információcsere feltételeinek kiépítése, biztosítása, közös projektek, programok kidolgozásának lebonyolítása, támogatása. Az eurorégió olyan feladatokat is magára vállalt, mint a komáromi vasúti Duna-híd tanulmány tervének elkészítése. Leglátványosabb eredményük az évente megrendezésre kerülő „Hídverő Napok” programsorozat. Ennek az egyik napja mindig politikai tartalmú tanácskozás, ahol egyrészt áttekintik az eurorégiós együttműködési lehetőségeket.
