Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 139 Kárpátok Határ menti Gazdaságfejlesztési Szövetség (KHGSZ) A piacgazdaság logikája indította arra az ország észak-keleti csücskében lévő vállalkozásokat, hogy keressék a lehetőségét egy olyan külgazdasági együttműködésnek, amelyik a múltban jól működött. A hagyományt az 1918 előtti gazdasági közösség nagy piaca jelentette a Kárpátok mentén. 1990 októberében bejegyezték nyíregyházi cégbíróságon a Kárpátok-Tisza Alapítványt azzal a céllal, hogy az Alpok-Adria Munkaközösség mintájára ebben a térségben segítse előmozdítani a sokoldalú együttműködést. Ebben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a Magyar Hitelbank és két magánszemély szerepelt alapítóként. Ehhez a szervezethez lengyel, ukrán, román és más magyar megyék is csatlakoztak az idők folyamán. Hatása nagy volt, mert 1991-ben ösztönzésére megalakult a nyíregyházi PRÍMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvánnyal együttműködve a Kárpátok-Tisza Vállalkozói Klub. Előkészítették például a vállalkozói információs rendszer néhány munkaállomásának áttelepítését a szomszédos külföldi megyékbe. A még mindig létező alapítvány továbbra is támogatja a regionális külgazdasági együttműködést. 1993-ban Lillafüreden aláírták a Kárpáti Kamarák Együttműködési Szerződését. Ebben az ungvári, a lembergi, a kassai, a nagymihályi, a rzeszówi, a nagyváradi és az észak-magyarországi ipari- és kereskedelmi kamarák vezetői nyilvánították ki azon szándékukat, hogy javítják az általuk képviselt régiók gazdasági kapcsolatait. Ezt a szerződést 1999-ben hatan megújították: a rzeszówi, a kassai, az ungvári, a lembergi, a nagyváradi és a Borsod megyei kamarák elnökei. A szerződésben vállalták az üzleti élettel kapcsolatos információk cseréjét, pl. a vámok, a jogi szabályok, az engedélyeztetés változásai esetében, illetve figyelemmel kísérik országukban a pályázati lehetőségeket a kölcsönös szereplési lehetőség szempontjából, évente öszszegzik és elemzik az elmúlt év teljesítéseit. Mindezek a körülmények kedvezően hatottak a Kárpátok Határ menti Gazdaságfejlesztési Szövetség (KHGSZ) létrejöttére. Az 1993-ban megalakult Kárpátok Eurorégió célkitűzéseivel összhangban, a főtitkársággal egyeztetve megkezdődött 1994-ben a hármas határ vidékén tevékenykedő vállalkozásfejlesztési szervezetek együttműködése, amit még ebben az évben a szlovákiai Nagykaposon szerződéses formába is öntöttek. Az alapítók: a Nagykaposi Vállalkozásfejlesztési Központ (Szlovákia), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének Gazdaságfejlesztési Társasága (Ungvár, Ukrajna) és a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (Sátoraljaújhely). A szövetség törekvése, hogy segítséget nyújtson a kis- és középvállakozások megalakításában és fejlesztésében, a határokon túli szakmai, kereskedelmi kapcsolatok által a tagok határ menti együttműködésében. Céljuk az egységes információs bázis és a működtetést biztosító rendszer létrehozása, vállalkozási övezetek és vámszabad területek létrehozásának kezdeményezése a három ország határos térségeiben, az üzleti kapcsolatok közvetítése, nemzetközi támogatások megszervezése, egységes térségi fellépés a régió fejlesztése érdekében a saját önkormányzati és állami szerveknél, ajánlások készítése a határátkelés megkönnyítése érdekében A szövetséget 12 tagú tanács irányítja (három országból 4-4 fő), székhelye Sátoraljaújhelyen a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány irodájában van. Az iroda ügyvezetője egyúttal a szövetség elnöke. A szövetséget három vállalkozásfejlesztő központ kötötte meg, de az együttműködés által érintett, szóbajöhető területek sokkal nagyobbak, mert szlovák részről a ta-
