Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
136_____Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje kormányzat meg is tudja valósítani. Szakembereik segítik a pályázatok elkészítését. Ezek a pályázatok és a tervezett munkák mind határon átnyúló közös munkákat jelentenek. A feladatok elvégzése munkahelyteremtéssel is jár, mert az önkormányzatoknak a vízminőség, a tájvédelem érdekében munkát kell végeztetni. Kulturális szervezetek A magyar-szlovák határ menti kapcsolatok egyik jellemzője, hogy inkább a magyar fél a kezdeményező, a szlovákiai inkább a követő partner. Ennek az az egyik magyarázata, hogy 1990 után Magyarországon kezdődött el korábban az a társadalmi-gazdasági fejlődés, melynek egyenes következménye lett az európai minták követése. Ezt tetézte, hogy egyre több jel mutatott arra, hogy a határ menti együttműködés támogatásban fog részesülni az Európai Unió részéről. A támogatás-központú szemlélet találkozott a határ mentén élők természetes igényével, ennek a következménye a sokféle határon átnyúló kapcsolat létrehozása. Szlovákiában az állami önállóság megteremtése után is éveken át bizonytalanság volt az unisó csatlakozást illetően. Viszont a mind szabadabbá váló civil szerveződések gondolkodásában kezdett központi helyet kapni az önszerveződő regionalizálódás. Ennek példája a virtuális Gömörország kikiáltása. Gömörország egy folyóirat neve, aminek az első számát 1999-ben adták ki, azóta is ez a folyóirat tömöríti maga köré azokat, akik egy szellemi haza hívei. A folyóirat neve ellenére szélesebb vidéket fog át, szellemi otthont kínál a gömörieken kívül a hontiaknak, nógrádiaknak, tornaiaknak és abaújiaknak is. A Garamtól a Hernádig terjedő „palóc“ régiónak kívánnak fórumot teremteni itt élő „perem-magyarság" számára. Olyan fórumot, amely a provinciális bezárkózás helyett a regionális nyitottságot hirdeti. Ez a válaszuk arra a politikai erőszakra, amely szétválasztotta egymástól még Szlovákián belül is például a gömörieket egymástól, a kerületi határok önkényes, a helyiek véleményét figyelmen kívül hagyó meghúzásával (B. Kovács 2001). 3.5. Gazdasági kapcsolatok A két ország közvéleménye erősen érdekelt a gazdaság föllendítésében. A gazdálkodó szervezetek kapcsolatainak föltárása külön feladatot jelent, most csak két eset fölvillantásával mutatok rá a téma fontosságára. Mindkét eset az összefogás gondolatára példa. A szilikát vállalkozási övezet ötletét még a szlovák vállalkozók leleményessége hozta elő, biztosítani akarták piaci kapcsolataikat a hamarosan uniós tagországgá váló Magyarország segítségével. A másik példa a kenyheci ipari park ötlete, ami egy igazi kelet-európai sikertörténet. Arra mutat rá, hogy szabályok, hatalmi összefonódások ellenére hogyan lehet a szokások és az érdekek hálóját átszakítani és egy földrajzi-társadalmi-gazdasági helyzetet kihasználva eredményt elérni. Szilikát Vállalkozási Övezet 1998 végén kezdeményezte a Szlovák-Magyar Kereskedelmi Kamara Losonci Regionális Szervezete egy határon átnyúló együttműködés létrehozását. Ennek oka az volt, hogy Magyarország tagja lett azoknak az országoknak, amelyek korábbi csatlakozást remélhettek, tagjelölt országok lettek. Akkor úgy látszott, Szlovákiának erre csak ké
