Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 135 magánszemély alapította, felismervén, hogy az emberi környezet fokozatos pusztulása, a természeti erőforrások pazarlása az emberiség jövőjét fenyegető folyamat. Az alapítvány azonban magát az intézményt is a fenntartható fejlődés mintaterületének tekintve szervezését és működését is ennek szellemében építette fel. Létrehozták a megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési közhasznú társaságot, ami termelő, gazdálkodó cégként kiegészíti az elméleti munkákra hivatott intézet tevékenységét. Ez az intézményi önfenntartásra, fenntarthatóságra törekvés hozta létre a Közép- és Kelet-Európai Diverzitás Munkacsoportot (CEE-WEB Hungary), aminek a titkársági teendőit az intézet látja el. Itt kapott helyet a Zöld Akció Egyesület és a HOLOCÉN egyesület is. A közös infrastruktúra-használat, a közös adminisztráció, a projektekben való közös részvétel mind a takarékosabb megoldásokat jelenti, segíti a szervezet gazdasági önállóságát. Programjaik többségét több pályázaton nyert pénzzel, és több országgal összefogva hajtják végre. A HOLOCÉN egyesület Magyarország első természetvédelmi egyesülete. 1979-ben jött létre Miskolcon a Bükki Nemzeti Park Baráti Köre, amely 1981-ben átalakult Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Természetvédelmi Egyesületté. A HOLOCÉN nevet 1984- ben vette fel. Az egyesület célja a természeti értékek megismerése, megismertetése, és a természet védelme érdekében az elméleti és gyakorlati munkák végzése és irányítása, az ökológiai szemlélet terjesztése. A természeti jelenségek és a táj védelme azonban nem korlátozódhat egy adott állam határaihoz. A szemléletből és a környezeti tényekből kiindulva találták meg a kapcsolatot a szlovákiai, közelebbről a kassai SOSNA15 Egyesülettel. 1995-től közös céljuk a Hernád vízgyűjtő területének, a Hernád vidékének a föltérképezése és védelme. Az ökoturizmus fejlesztése érdekében közös turistakalauzt készítettek. A folyó védelmére vízkémiai méréseket szerveztek. Hat hónapon keresztül folyófigyelő csoportok vettek vízmintát a Hernádból, az eredményeket a kassai laboratóriumban elemezték. A folyófigyelő csoportokat magyar és szlovák iskolásokból és tanáraikból szervezték. Létrehozták a közösen működő „Védem az én folyómat” mozgalmat. A méréseket rendszeresen megismételték, hogy minél nagyobb figyelem terelődjön a folyó állapotára. Felkutatták a szennyező forrásokat, tájékoztatták az önkormányzatokat a kialakult helyzetről. A munka során pályázatok segítségével képzéssel és szervezéssel segítették az önkormányzatokat, hogy a víztisztítást szem előtt tartó fejlesztéseket valósítsanak meg. A HOLOCÉN, a SOSNA, és négy önkormányzat (Füzér, Hollóháza valamint Szkáros és Zsadány a szlovákiai oldalról) közös programra adott be pályázatot a Kárpátok Alapítványhoz. (Hollóházán van szlovák kisebbségi önkormányzat is, ők is bekapcsolódtak.) A pályázattal az volt a céljuk, hogy kidolgozzanak egy határon átívelő vidékfejlesztést és környezeti együttműködést. Az eltervezett program egyik eleme egy kerékpárút az egykori borúton Kassáig, a másik elemet a határon átterjedő szennyeződések ügye jelenti, mert a kassai vasmű szennyezése a magyar oldalt erősen érinti. Szerepelt még tervükben a hulladéklerakók megszüntetése is. Az volt a céljuk, hogy a települések lakóit képessé tegyék arra, hogy önmaguk meg tudják fogalmazni igényüket a környezettel szemben, és ezt az igényüket a helyi ön15 A szlovák szó jelentése: erdeifenyő.