Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 133 A politikai változások, a szabadságjogok kiteljesedése a társadalom aktivitását is magával hozta. A különféle civil szervezetek tevékenysége ettől kezdve hol oka, hol pedig következménye lett az önkormányzatok kapcsolatépítő tevékenységének. A gazdasági élet racionalitása is igényli a határ menti kapcsolatok kiépítését. Az önkormányzati, a társadalmi kezdeményezések és a gazdasági élet szereplőinek tevékenysége fokozatosan sűrűsödő hálózatot hoz létre az eddig egymástól elszakított határ menti települések között. A testvérvárosi kapcsolatok a múltban is léteztek. Kitüntetett formája volt ez a kommunista pártok országok közötti színlelt barátságának. A központi (fővárosi, sőt „testvérpárti’’) pártszervek engedélyével jöttek létre ezek a reprezentatív jellegű, hivatalos, engedélyezett kapcsolatok, amelyek elsősorban kulturális és sport tevékenységre korlátozódtak. 1990 óta új tartalommal, most már a teljes önkéntesség jegyében formálódtak ezek az együttműködések. A testvértelepülési kapcsolatokon keresztül a települési önkormányzatoknak a regionalizálódásban játszott szerepét vizsgálhatjuk. A magyar-szlovák kapcsolatok, ezen belül a települések kapcsolatai is 1998 után kaptak erősebb lendületet, amikor Szlovákiában leváltotta a szélsőségesen nacionalista kormányt a polgári jobboldal. A határ menti kapcsolok erősítéséhez hozzájárult az Európai Unió ösztönzése, amit a PHARE CBC keretén belül pénzügyileg is támogatott. A települések politikai önállósága azt jelenti, hogy a település tart fenn különféle oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, kommunális stb. intézményeket. Ezeknek az intézményeknek a beosztott szakemberei vagy vezetői különféle, az előző bekezdésben említett egyéni okok miatt kapcsolatokat kereshetnek a határ másik oldalán lévő kollégákkal. Mivel az intézmények kapcsolatteremtése nem teljesen független a fenntartótól, a testvértelepülési kapcsolat kezdeményezése ilyenkor az intézménynek is érdeke, hogy mindkét fél önkormányzati vezetői egyeztessék a kapcsolatteremtés mértékét.- A határ menti települések egyik legnagyobb gondja a közlekedési értelemben vett fizikai elzártságuk. Mozgásukat gátolja, életlehetőségeiket szűkíti a határ. Ezért áll ezeknek a településeknek az érdekében a határon átvezető utak, hidak felújítása. A határok eltűnésével könnyebben tudnak lakosaik munkához jutni, ellátást, szolgáltatást igénybe venni a határ másik oldalán lévő szomszédos településeken, nem kell 40-50-60 km-t utazni, hogy valamilyen számukra szükséges szolgáltatáshoz, ellátáshoz hozzájussanak.- A települési igények kielégítése érdekében a határ menti településeknek össze kell hangolniuk kommunális fejlesztéseiket, hogy pl. a településeket ellátó vízművek, a szennyvízelvezetés, a hulladékelhelyezés stb. technikailag a legkönnyebben és legolcsóbban legyen megoldható. A tervek kigondolása, a műszaki tervek elkészítése, a kivitelezés számtalan kérdést, köztük a pénzügyi források előteremtésének a kérdését vetik fel.- Az önkormányzati szintű cselekvések keretet adnak, lehetőséget adnak a vállalkozói igények kielégítésére, üzleti érdekek megvalósítására is. Annak ellenére, hogy a testvértelepülési kapcsolatok száma 1990 után nőtt meg jelentős mértékben, mégis azt kell mondani, hogy az együttműködésnek csak az alapját jelentik. Ennek oka az, hogy az ilyen pontszerű, egyedi kapcsolatok csak akkor ha
