Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag

Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 133 A politikai változások, a szabadságjogok kiteljesedése a társadalom aktivitását is magával hozta. A különféle civil szervezetek tevékenysége ettől kezdve hol oka, hol pedig következménye lett az önkormányzatok kapcsolatépítő tevékenységének. A gaz­dasági élet racionalitása is igényli a határ menti kapcsolatok kiépítését. Az önkor­mányzati, a társadalmi kezdeményezések és a gazdasági élet szereplőinek tevékeny­sége fokozatosan sűrűsödő hálózatot hoz létre az eddig egymástól elszakított határ menti települések között. A testvérvárosi kapcsolatok a múltban is léteztek. Kitüntetett formája volt ez a kommunista pártok országok közötti színlelt barátságának. A központi (fővárosi, sőt „testvérpárti’’) pártszervek engedélyével jöttek létre ezek a reprezentatív jellegű, hiva­talos, engedélyezett kapcsolatok, amelyek elsősorban kulturális és sport tevékeny­ségre korlátozódtak. 1990 óta új tartalommal, most már a teljes önkéntesség jegyé­ben formálódtak ezek az együttműködések. A testvértelepülési kapcsolatokon keresz­tül a települési önkormányzatoknak a regionalizálódásban játszott szerepét vizsgál­hatjuk. A magyar-szlovák kapcsolatok, ezen belül a települések kapcsolatai is 1998 után kaptak erősebb lendületet, amikor Szlovákiában leváltotta a szélsőségesen naciona­lista kormányt a polgári jobboldal. A határ menti kapcsolok erősítéséhez hozzájárult az Európai Unió ösztönzése, amit a PHARE CBC keretén belül pénzügyileg is támoga­tott. A települések politikai önállósága azt jelenti, hogy a település tart fenn különféle oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, kommunális stb. intézményeket. Ezeknek az intézményeknek a beosztott szakemberei vagy vezetői különféle, az előző bekez­désben említett egyéni okok miatt kapcsolatokat kereshetnek a határ másik oldalán lévő kollégákkal. Mivel az intézmények kapcsolatteremtése nem teljesen független a fenntartótól, a testvértelepülési kapcsolat kezdeményezése ilyenkor az intézménynek is érdeke, hogy mindkét fél önkormányzati vezetői egyeztessék a kapcsolatteremtés mértékét.- A határ menti települések egyik legnagyobb gondja a közlekedési értelemben vett fizikai elzártságuk. Mozgásukat gátolja, életlehetőségeiket szűkíti a határ. Ezért áll ezeknek a településeknek az érdekében a határon átvezető utak, hi­dak felújítása. A határok eltűnésével könnyebben tudnak lakosaik munkához jutni, ellátást, szolgáltatást igénybe venni a határ másik oldalán lévő szomszé­dos településeken, nem kell 40-50-60 km-t utazni, hogy valamilyen számukra szükséges szolgáltatáshoz, ellátáshoz hozzájussanak.- A települési igények kielégítése érdekében a határ menti településeknek össze kell hangolniuk kommunális fejlesztéseiket, hogy pl. a településeket ellátó víz­művek, a szennyvízelvezetés, a hulladékelhelyezés stb. technikailag a legkön­nyebben és legolcsóbban legyen megoldható. A tervek kigondolása, a műszaki tervek elkészítése, a kivitelezés számtalan kérdést, köztük a pénzügyi források előteremtésének a kérdését vetik fel.- Az önkormányzati szintű cselekvések keretet adnak, lehetőséget adnak a vál­lalkozói igények kielégítésére, üzleti érdekek megvalósítására is. Annak ellenére, hogy a testvértelepülési kapcsolatok száma 1990 után nőtt meg jelentős mértékben, mégis azt kell mondani, hogy az együttműködésnek csak az alap­ját jelentik. Ennek oka az, hogy az ilyen pontszerű, egyedi kapcsolatok csak akkor ha­

Next

/
Oldalképek
Tartalom