Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
130 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje A Lengyelország felé vezető viszonylag kevés átkelő azért nem meglepő, mert ez egy igazi regionális határ, ami földrajzi értelemben zárta el egymástól a Kárpátok két oldalán élőket. Az áthatolás nehézsége miatt politikai határrá vált, aminek társadalminemzetiségi-gazdasági következményei lettek. Ezek rögzültek az évszázadok során, mégha két kisebb lengyel többségű területet át is csatoltak Lengyelországhoz a második világháború után. A magyarországi 17 közúti határátkelői2 látszólag belesimul a gyenge közepes arányba a maga 37,2 km-es átlagos távolságával, viszont itt nem volt sosem régiós (földrajzi, társadalmi, közigazgatási, politikai stb.) határ, itt mindennapos kapcsolatok voltak, a legkülönbözőbb minőségű utakkal, ösvényekkel. Példaként megemlítem az Ipoly folyót. Két partját azon a szakaszon, amelyet 1920-ban mintegy 160 km hosszúságban államhatárrá minősített az első világháborút lezáró békeszerződés, eredetileg 47 híd kötötte össze. A háborús pusztítások után a megmaradt hidakat lebontották. Azóta csak 3 hidat sikerült újjáépíteni. így az Ipoly nem csupán határfolyóvá, de a természetes emberi életet megbénító folyóvá is vált12 13. A határátkelést illetően látványos változás csak az 1895-ben épült és 1944-ben lerombolt Esztergom-Párkány közötti híd újjáépítésével történt 1998 és 2000 között. Ez volt az utolsó második világháborús, nagy szélességű folyót átívelő jelentős hídroncs Európában. A csatlakozás hatására Magyarországon megkezdődtek az egyeztetések a szlovák partnerrel annak fölmérésére, hol kell lehetővé tenni a határátkelést. Erre azért van szükség, mert a határ mentén lévő települések között néha kis távolságok vannak, amelyeket a köztük lévő elgyomosodott utak felújításával újra használatba lehetne venni. Az Európai Unió bővítésével belső határvonallá vált magyar-szlovák határszakaszon összesen 84 átkelési lehetőséget vázolt fel egy szakértői csoport.14 A Borsod- Abaúj-Zemplén megyei szakaszon a jelenlegi 6 átkelési lehetőség bővülhetne 21-re, a Duna mentén a jelenlegi 5 mellett további 10 átkelési lehetőséget vettek számba, a Pest és Nógrád megyéket érintő szakaszon pedig a szintén 5 létező átkelési lehetőség 12-vel bővülne. 2006-ban a két ország belügyminisztere megegyezett abban, hogy a magyar-szlovák határ mentén 45 helyen turisztikai célból átkelési pontokat jelölnek ki, szúrópróbaszerű határrendészeti ellenőrzés mellett. 12 A szlovák és a magyar adatok közti különbség oka, hogy a szlovák határőrség nem sorolja fel listájában a somoskővári időszaki átlépési lehetőséget. 13 A Szlovák Köztársaság határ menti községei és regionális civil szervezetei által létrehozott Ipeľský Euroregión rendezésében 2003. október 25-én „Ipoly-hidak” címmel megtartott tanácskozás zárónyilatkozata alapján, www.ipelregion@changenet.sk. 14 Az Európai Unióhoz történő csatlakozás utáni belső határvonalakon a közúti átkelési lehetőségek sűrítésének vizsgálata. Kivonat, 6. kötet. TETTHELY Mérnöki és Szolgáltató Kft. Budapest, 2004.
