Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag

Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 121 2. ábra. Szlovákia és Magyarország szlovák határ menti megyéinek úthálózata Szerkesztette Mezei István, rajzolta Mády Máté. Kialakult ezzel Szlovákián belül egy erős észak-dél megosztottság. (Az észak itt meg­lehetősen sajátos, ferde sáv, mert Pozsonyból indul és a Vág völgyében folytatódik.) Az északi, gazdaságilag fejlettebb területekkel áll szemben a gazdaságilag fejletle­nebb, mezőgazdasági jellegű déli, szegényebb országrész. A demográfiai mutatók már visszaigazolják a több évtizedes gazdaságpolitika eredményét. Délen, a határ menti sávban magasabb az idősek aránya, előrehaladt az elöregedés folyamata, ennek meg­felelően kisebb a felsőfokú végzettségűek aránya. Szlovákiában is a hátrányos hely­zet mutatójának számít a cigány lakosság magas aránya, akik többségükben a dél-ke­leti országrészben élnek. Szlovákia észak-déli irányú megosztottságát érzékelteti az utak mozdíthatatlan és árulkodó hálózata. A meglévő úthálózat is kedvezőtlen volt a déli települések számá­ra, a most épülő autópályák pedig kifejezetten hátrányos helyzetet hoznak létre, mert nyomvonaluk határozottan északi, követi a gazdaságfejlesztés által előnyben részesí­tett területeket. Az országhatár innenső, magyarországi oldalán megépült utak nyomvonalával együtt szemlélve az úthálózatot azt mondhatjuk, hogy a Duna mentén a magyar határ innenső oldalán kiépített, az egész ország szempontjából kedvező közlekedési, forgal­mi állapotok uralkodnak, a szlovákiai oldalon viszont rendkívül hátrányos helyzetben vannak a csallóközi települések, míg az Ipolytól keletre a határ mindkét oldalán köz­lekedési árnyékba kerültek a települések.

Next

/
Oldalképek
Tartalom