Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 117 szabad költözködésre, a szabad lakóhelyválasztásra. Ez vonatkozik a németekre is. Miért ne élhetnének és dolgozhatnának a németek Sziléziában vagy Csehországban?" Ezt a nézetet a cseh kormány még nem osztja. Az idő fogja eldönteni, hogy a csehek hogyan fogják szabályozni az emberek szabad mozgását és egyéb piaci intézkedéseket. Lehetséges megoldásnak tűnhet a számukra, hogy a dán példát kövessék, ahol a belső piaci szabályok tiltják a külföldiek földvásárlását, az üdülőszerzést. 1991 óta öt eurorégió jött létre a német és a cseh határ mentén. Régiók, kerületek, városok és más területi egységek között jöttek lére különböző együttműködések a határ menti térségben. A kormányközi bizottság támogatta azokat az albizottságokat, amelyeket a határ menti és régiók közötti fejlesztésekre hoztak létre. Az első eurorégió az Egrensis volt a két állam határán, a legaktívabb a legtöbb problémával küszködő hármas határ menti térségben létrejött Neisse/Nisa/Nysa Eurorégió. Ez a „fekete háromszög”-nek nevezett sarok Németország, Lengyelország és Csehország határainak találkozásainál. A szocialista nagyipar környezet-szennyezését volt hivatva elhárítani. Megalakulása óta ezt a feladatot jórészt teljesítették. A harmadik az Erzgebirge, a negyedig az Eibe/Labe a folyó völgyében és az ötödik az osztrákokkal létrehozott hármas határ menti Šumava-Bavorsky les/Bayerischer Wald/Böhmerwald (Assessment Report Cz/D). Az együttműködés során kiderült, hogy a cseh oldalon szervezeti hiány nehezíti a közös munkát. A nem kormányzati, a közhasznú szervezetek, a civil szervezetek sűrű hálózatának hiánya, illetve társadalmi súlyuk kicsiny volta okoz nehézséget. Szélesen elterjedt cselekvő szervezetekre van ugyanis szüksége a határ két oldalán létező közösségeknek társadalmi és politikai kapcsolataikban. A civil szervezetek gyengesége az önkormányzatok pénzügyi forrásainak elégtelenségére vezethető vissza. Az eurorégiós kapcsolat külső segítséget jelent ebben az esetben. Meg kell változtatni, az európai uniós normákhoz kell igazítani a központi és az alacsonyabb szintű intézmények közötti viszonyt. Több autonómiát, több feladatot és több pénzügyi önállóságot kell kapniuk az országos szint alatti szerveknek. Kelet-Közép-Európában a határon átnyúló együttműködés a határok 1989/90. évi megnyitását követően kezdődött. Különösen ezeken a hosszú ideig erősen lezárt határokon mutatkozott meg a határon átnyúló együttműködés szükségessége azzal a céllal, hogy megszüntessék a határ menti területek földrajzi hátrányait, valamint a gazdasági erő, a jövedelmek, az infrastruktúra stb. nagy különbségeit. Ennek a határon átnyúló együttműködésnek fő motívumai a következők:- a határnak mint elválasztó vonalnak szomszédok találkozóhelyévé történő átalakítása,- a határ menti területeken élő emberek közötti kölcsönös előítéletek és ellenszenvek legyőzése, amelyek történelmi örökség eredményei,- működőképes regionális és települési önkormányzatok felépítése,- a periférikus helyzet és elszigeteltség megszüntetése,- a gazdasági növekedés és az életszínvonal javítása,- az Európai Unióba történő beilleszkedés, közeledés az EU felé. Egy régió születése A Kárpát-medence - politikai értelemben - évszázadok során változó birodalmakhoz tartozott, különféle dinasztiák uralták, miközben földrajzilag, történelmileg, sőt
