Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
112 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje vétlenül a tanácsba. A tanács azonos pártállású tagjai határon átnyúló frakciót hoznak létre. Eddig a CDU/CDA (a német, illetve a holland jobboldali néppárt) volt többségben és megjelentek a pártok között a zöldek és a helyi pártok is. A szervezet munkájában az első, hosszan elhúzódó feladatot az adta, hogy a határon nehezen tudtak átjárni a környéken élők. A nyolcvanas évek közepére sikerült csak elintézni, hogy egy ún. zöld kártya kiváltásával a határ mentén élők gyorsabban juthassanak át a határon. A mindennapok ügyeit érintette, hogy aki a határ másik oldalán kapott állást, az a saját országában hátrányokat szenvedett a betegbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, a munkanélküli biztosítás és egyéb biztosítások esetén. Ha egy holland Németországban dolgozott, akkor nem kapott kedvezményt a gyermekei után lakásvásárlás, házépítés alkalmával. Ugyanilyen hátrányokról számoltak be orvosi szolgáltatások igénybevételekor, betegszállítás alkalmával. A német hallgatók a holland egyetemeken csak két félévet tölthettek, tovább nem kapták a német tanulói támogatást. Az ügyek intézésének bonyolultságát egy egyszerűnek tűnő eset példázza. Amikor végre a titkárság 1985-ben Gronauba költözött, szerettek volna egy holland telefonvonalat is. Habár maga az épület 75 méterre volt a határtól, a német törvények szerint holland társaság nem fektethetett kábelt a földbe. Mivel az épület ünnepélyes átadásakor Beatrix királynő is jelen volt, az ő befolyására, az államközi kapcsolatokat kihasználva sikerült - 10 év alatt - a közvetlen telefonvonalat megkapni. Az esetből azt a tanulságot vonták le, hogy ez is a határok leépítésének szükségességét bizonyítja. A határ mentén fölmerülő feladatok megoldására munkacsoportokat hoztak létre a gazdaság, a képzés, a turizmus, a kultúra, a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a közlekedés, a mindennapi határügyek, a szociálpolitika témakörében. A titkárságon a vezetőkkel együtt 34 fő végzi ma már ezt a sokféle munkát. Az évtizedeken keresztül folytatott határon átnyúló együttműködések során formálódtak ki azok az együttműködési lehetőségek, amelyekre támaszkodva az Európai Bizottság kidolgozta az EUREGlO-val közösen az 1990-ben indított INTERREG programot. Az EUREGIO költségvetése több forrásból származik. Biztos bevételi forrást jelentenek a községi hozzájárulások. A holland községek 0,35 €-t fizetnek lakosonként, a németek 0,25 €-t. A hozzájárulás különböző mértékének magyarázata a támogatások történetében keresendő és az iroda megépítéséhez kötődik. 2006-ban a tagi hozzájárulások elérik a 936 444 €-t, ami a teljes bevétel (5 671 843 €) 16,5%-a. A költségvetés legnagyobb része a nemzeti hivataloktól és az EU-tól érkezik (4 071 819 €, ami 71,8%). 2001-2008 között az EU 48,7 m€ összeget bocsát az EUREGIO rendelkezésére. Ehhez jön a holland kormány, a németországi Észak-Rajna Westfalia és Észak-Szászország nemzeti hozzájárulás címén fizeti támogatása, továbbá a határ menti régióból származó támogatások. A regionális saját bevétel ma már az összbevételnek több mint 20%-a. Ezáltal az INTERREG IIIA programok végső összege 111,4 m€-t tesz ki. Ezzel az összeggel 2008-ig 150 projekt válik valóra, ebből kb. 60 emberek közötti, ún. ember az emberhez projekt lesz. Ezek a beruházások közösen fogják a gazdaságot és a munkapiacot erősíteni, segítenek megvalósulni a fő célt, hogy az esélyegyenlőség jegyében a határ mentén élők életszínvonala közelítsen a gazdasági központok lakói életszínvonalához. Az EUREGIO a német-holland határon jött létre, és - a tanács megalakulásától számítva - immár 28 éve munkálkodik a munkanélküliség csökkentésén, az infra-
